A Numbeo, a saját felhasználói által generált, a világ nagyvárosainak megélhetési költségét összegző szájt megmutatta milyenek a sörárak Európában. A tábla a csapolt sör átlagárak trendjét mutatja. A foci-Eb egyes helyszínein amúgy általában és centre pontosan 4 euró. A legviccesebb, hogy ezek az árak még csak nem is tartoznak a legdrágább kategóriába – írta a Világgazdaság.
A legfrissebb adatok egyébként azt mutatják, hogy a csapolt sörök árai és az alkoholos italok általános árszínvonala között komoly különbségek vannak Európa-szerte, ami rávilágít arra, hogy a rajongók milyen eltérő költségekkel számolhatnak. A sör ára éttermekben vagy pubokban a szófiai 2 eurótól a koppenhágai 8 euróig terjed az EU fővárosaiban – Reykjavíkban például 10 euró, bár Izland nem tagja az uniónak. Budapesten 2,5 euró, Prágában 2,4 egy korsó csapolt sör. Közben az eurostat adatai szerint Budapesten a legolcsóbb (az egész EU-ban) az alkoholos ital, így valószínűleg a Numbeo söráradatok kicsit torzíthatnak, ugyanis nem mindegy hol és milyen italt fogyaszt a felhasználó.
A budapesti és a prágai árak első ránézésre belvárosiak, lapunk sörszakértői szerint mind a két város külsőbb kerületeiben találni 2 euró, vagy az alatti árszintet is prémium (nem import) termék esetében. Magyarországon, Debrecenben a Numbeo-felhasználók szerint 1,3 euróval kell számolni a sör esetében, ami viszont nagyon nem belvárosi árszint. Debrecen központjában minőségi csapolt sört (import és hazai) nagyjából ugyanannyiért mérnek, mint Budapest belső kerületeiben. vagyis nagyon nem mindegy, hogy az adatokat generáló közösségnek van-e helyismerete, továbbá hogy milyen a fogyasztási szokása, vagy ízlése. Abban azonban a szerkesztőség szakértői is egyetértenek, hogy az adatsor jól ábrázolja az európai sörtérképet.
Külön figyelemre méltó, hogy a sör Európában állva hagyta a borpiacot. A nagy gyártók, a kisüzemek és a kézművesek jól reagáltak a generációs váltásra és ma reneszánszát éli a gyártás. Ezzel belekényszerítette az európai borászokat a túltermelésbe (tíz százalék többlet). Persze nem volt ez mindig így, egy évtizeddel ezelőtt éppen a sörpiac veszített a lendületéből és folyamatosan csökkent a sörfogyasztás. Ám amint megjelentek a bajor és a cseh kisüzemek, illetve több európai országban számottevővé vált a kézműves sörgyártói szegmens a trend megfordult, egyre többen kezdtek minőségi söröket fogyasztani. A bor viszont megmaradt tradicionális, konvencionális italnak, amit a fiatalok számára értelmezhetetlen „ezotéria” és ami a legfontosabb, roppant magas árak vesznek körül. Tény ugyanakkor, hogy a sör árszintje is hasonlóan megnőtt. A londoni 7,7 eurós sörárszint nem is olyan régen bőven 4 euró alatt volt, a német 4 euró pár éve 2 volt. A hazai 2,5 euró pedig a Covid előtt az 1 euróhoz közelített, csakúgy, mint a prágai sör ára is.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA), az Egyesült Királyságot és az EU tagjelölt országait is beleértve, az izlandi Reykjavík vezeti a listát sörönként 10 euróval, amelyet Oslo követ 9,6 euróval.
Koppenhága és Helsinki következik, átlagosan 8 eurós sörárral. Több mint 7 eurót kell fizetni egy csapolt sörért Londonban (7,7 euró) és Párizsban (7 euró). A svájci Bernben 6,7 euróba kerül
Bár három város áll Stockholm felett (6,7 euró), összességében az északi országokban a legmagasabb a sör ára Európában. Ezzel szemben az olyan városok, mint Kijev, Minszk és Kisinyov, lényegesen olcsóbb lehetőségeket kínálnak. Kijevben a legalacsonyabb 1,1 eurós sörár, ezt követi Minszk 1,2 euróval és Kisinyov 1,3 euróval. Madridban és Lisszabonban a sörárak is viszonylag alacsonyabbak, csak 1 euróval több, mint Budapest.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Sven Hoppe)
