Magyarország tízmilliós országként húszmillió turistát tud befogadni, ami 2030-ra előrevetítve évi 50 millió vendégéjszakát generálhat a jelenlegi 41,8 millióról – mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója kedden Budapesten, a McKinsey & Company „Budapest Awaits: Fulfilling the city’s tourism potential” című tanulmányának bemutatása alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Hozzátette: a külföldi vendégéjszakák 60 százaléka Budapesten realizálódik, ez az arány a turizmus növekedése mellett is meglesz. Fontosnak nevezte, hogy a főváros mellett a vidéki Magyarország turizmusa is fejlődjön, és a turisták Budapestről a vidékre is elmenjenek.
Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi vendégéjszakák száma gyarapodásához nemcsak a turisták számának növekedése járulhat hozzá, hanem az is, ha az utazók egy-egy alkalommal a mostaninál több éjszakát töltenek a fővárosban.
A rendezvényen bemutatott tanulmány szerint Budapest képes volna megduplázni a turisták és az általuk itt töltött vendégéjszakák számát, illetve megkétszerezni-háromszorozni költéseiket a fővárosban. A turisztikai forgalom megduplázásához infrastruktúra-fejlesztésre, hatékonyabb digitális marketingre, konferenciaturizmusra, valamint az iparági szereplők szoros együttműködésére volna szükség.
A növekedési lehetőséget alátámasztja, hogy a Budapestével hasonló adottságokkal rendelkező hat európai város – Berlin, Barcelona, Lisszabon, Milánó, Prága és Bécs – átlagos részesedése a globális turisztikai piacból 0,65 százalék, szemben Budapest 0,37 százalékával.
Ha Budapest teljes mértékben kihasználná a turizmusban rejlő lehetőségeit, 2030-ig évente akár 12 százalékkal volna képes bővíteni a nemzetközi turisták számát.
Ez azt eredményezheti, hogy a nemzetközi vendégéjszakák száma éves szinten 7–14 millióval emelkedik, a turisták pedig kétszer-háromszor több pénzt, közel 6000 milliárd forintot költenek el a fővárosban.
Ezzel Budapest részben be tudná hozni a jelenlegi hátrányát az európai vetélytársaival szemben, illetve 2030-ra a főváros 1100–1900 milliárd forinttal növelné a város hozzájárulását az országos GDP-hez a turizmuson keresztül.
A növekedés akadályai közé sorolta a tanulmány, hogy a hasonló adottságú városokhoz képest Budapest kínálja a legkevesebb szállodai szálláshelyet, a konferenciaturizmus részesedése is feleannyi Budapesten. A közép- és hosszú távú légi összeköttetési utak számát tekintve is elmarad Budapest versenytársaitól.
A McKinsey tanulmánya szerint fókuszáltabban és erőteljesebben kellene megcélozni a legnagyobb potenciállal rendelkező célpiacokat, így az Egyesült Államokat, Németországot, Kínát, illetve a prémiumturista-szegmenst.
