Több részkérdésben is sikerült megállapodnia a munkaadóknak és a munkavállalói érdekképviseleteknek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén – tudta meg a Világgazdaság. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a lapnak elmondta: megegyeztek abban, hogy az uniós minimálbérről szóló irányelv alapján intézményesedik a VKF, az erről szóló kormányrendeletet vitatták meg a felek. Eddig ugyanis a háromoldalú megállapodás alapján működött a fórum, a jövőben azonban már jogszabályi formát ölt, azaz felhatalmazást kap a minimálbér és a garantált bérminimum megállapítására.
Mészáros Melinda jelezte, hogy a kormányrendelet, amelyet megvitattak, még a mai nap folyamán a Stratégiai Kabinet elé kerül, ez rögzíti a VKF mellett azt is, hogy mi az a referenciaérték, amihez viszonyítani fogják a minimálbért.
A mai megállapodásuk értelmében 2027. január elsejétől a minimálbérnek a rendszeres bruttó átlagkereset összegének az 50 százalékát el kell érnie.
Emellett meghatározták azt az időszakot is, ami a viszonyítási alapot jelenti majd. Ez a tárgyalások megkezdésének időpontjától számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata lesz. Amennyiben a tárgyalások több hónapig elhúzódnak, ezt a viszonyítási alapot folyamatosan korrigálni fogják, mindig a legfrissebb négy negyedéves adatot fogják figyelembe venni.
A Liga Szakszervezetek vezetője beszélt a garantált bérminimumról, aminek megszüntetését a szakszervezetek támogatják. Mészáros Melinda elmondta, hogy a kormány sem zárkózik el egy új rendszer átalakításától, egy dolgot nem szeretne, hogy vegyes megállapítási rendszer alakuljon ki, tehát több fórum legyen hivatott az ágazati tarifák megállapítására.
Az már biztosra vehető, hogy a garantált bérminimum középtávon a jelenlegi formájában a VKF megállapításával megmarad. Azt, hogy ezt követően hogyan tudjuk az ágazati párbeszédbizottságok rendszerét kialakítani, ez egy hosszadalmasabb tárgyalási sorozatot vetít előre.
– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy egyelőre csak kisebb technikai módosításokat tervez a kormány, jogszabály-módosításokra csak a következő években kerülhet sor. Addig, amíg a új rendszer nem alakul ki, addig egy átmeneti időszak lenne, ami kellő felkészülési időt tenne lehetővé a felek számára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy aki hamarabb képes és kész erre, annak most is megvan a lehetősége az ágazati tarifarendszerre való átállásra.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége intenzívebb tárgyalásokat szeretne. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök a Világgazdaságnak azt mondta, örvendetes, hogy a minimálbér nagy arányban emelkedhet a következő években, valójában a központi kérdés, hogy mi lesz a garantált bérminimummal. Korábban Bruttó című makrogazdasági podcastünkben a szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább gátjává válik a hazai bérdinamikának a két elemű magyar bérrendszer. A Munkástanácsok épp ezért szorgalmazza, hogy ágazati megoldások irányába haladjanak a tárgyalások, amelyek eddig az érintőlegesen tértek ki rá.
Azt a rendszert, ami meghatározza, hogy az EU-irányelvnek megfelelően továbbra is a VKF egyeztet a minimálbérről és a garantált bérminimumról, leütöttük – mondta lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, hozzátéve, hogy ez a megállapodás tartalmazza azt is, hogy a rendszeres átlagkereset lesz a vetítési alap, „ezt mindenki tudomásul vette”. Elmondása szerint a hat szereplőből a munkaadói oldal egyhangúlag támogatta, a munkavállalói oldalon kettő támogatta, egy tudomásul vette.
A VOSZ főtitkára jelezte, hogy az összes többi kérdés megvitatásának feltétele, hogy a kormány rendelkezésükre bocsássa a jövő évi makrogazdasági adatokat, ugyanis egyelőre nem tudják, hogy mennyi lesz az infláció és a növekedés jövőre.
Reményei szerint ugyanakkor szeptember végéig megkapják a pontos adatokat, ezt követően októberben ülhet össze ismét a VKF. Perlusz László a garantált bérminimum kapcsán elmondta, hogy a mai tárgyalás alapvetően nem erről szólt, ugyanakkor érintették, már csak azért is, mert a minimálbér-emelési tételeknél egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a sorsa. Megismételte, amit korábban mondott lapunknak, hogy nyitottak a rendszer átalakítására, de azt is el tudják fogadni, hogy a jelenlegi formájában fennmarad.
Az az előterjesztés, ami megszületett, kompromisszumokkal, de végül is egyhangúlag támogatta a VKF munkáltatói és munkaadói oldala – nyilatkozta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hozzátette, hogy az előterjesztés is tartalmazza a garantált bérminimumot, illetve a VKF hatáskörébe tartozik az erről való megállapodás, ugyanakkor a megszüntetését nem tartalmazta.
Bizonyos feltételekkel igen, ez is az egyik lehetséges változat, de nagyon sok buktatója van – mondta a szakmunkás minimálbér megszüntetését firtató kérdésünkre. Szerinte nagyon nehéz egy ilyen ágazati rendszert kidolgozni, ami nagyon komoly munkát igényel. „Ha úgy döntünk, hogy ebbe belevágunk, az egy hosszú és bonyolult tárgyalássorozat” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy be kell tartani a minimálbér-tárgyalások menetrendjét, meg kell várni a makrogazdasági adatokat, ráadásul ha hároméves bérmegállapodást akarnak kötni, akkor három évre vonatkozó előrejelzésre is szükségük lesz. Annak a fényében lehet majd megítélni, hogy mekkora minimálbér-emelés kivitelezhető a következő években.
