Az Európai Parlament 2022-es őszi Eurobarométere szerint az európaiak több mint kilencven százalékának az emelkedő lakhatási költségek jelentik a legnagyobb gondot. A háztartások mindennapi szükségleteinek – például élelmiszer, lakhatás (lakbér), ruházat, energia, egészségügy és közlekedés – fedezése arányában többe kerül az egyéb árucikkekhez és szolgáltatásokhoz képest – írta a Világgazdaság.
Az európai háztartások a kiadásaik 24,1 százalékát lakhatásra és rezsire (vízre, áramra, gázra és más tüzelőanyagokra) költötték 2022-ben az Eurostat adatai szerint. Ez teszi ki az összes kiadás legnagyobb hányadát, amit 13,6 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok, majd 12,5 százalékkal a szállítási költségek követtek. Ezen kategóriák rangsora két évtizede változatlan, ám a részesedéseik az összköltésben változtak.
A legjelentősebb változás a lakhatási és rezsikiadásokban történt, ezek összesen 21,1 százalékról 24,1 százalékra emelkedtek 2002-ről 2022-re. A növekedést főként a lakásárak és az energiaköltségek inflációja okozta. Ugyan az egészségügyi kiadások 22 százalékos növekedése jelentősebb, a lakhatási és rezsiköltségek 14 százalékos emelkedését mégis erőteljesebben érzik a háztartások.
A 2002 és 2022 között vizsgált időszakban 2020-ban volt a legmagasabb, 25,6 százalék a lakhatási költségek részaránya a háztartások teljes kiadásában. Habár a pandémia enyhülésével ez a részarány csökkenésnek indult a lakhatási és rezsivel kapcsolatos kiadások tendenciózusan nőttek továbbra is.
Néhány országban jelentős volt a növekedés, míg több kelet-európai országban, Svédországban és az Egyesült Királyságban azonban csökkent ez a részarány. A legjelentősebb esés Romániában volt, ahol 4,1 százalékponttal esett a lakhatásra és rezsire fordított kiadás részesedése. A lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások a háztartások összes kiadásának függvényében jelentősen eltérnek Európában.
A listát Szlovákia vezette 2022-ben, ahol a háztartások a kiadásaik több mint harminc százalékát fordították ezekre, míg Finnországban 29,6 százalékát, Dániában pedig 29,1 százalékát.
A 36 országot tartalmazó lista másik végén dél-európai országok állnak: Montenegróban 11,6 százalékot, Törökországban 12,4 százalékot, Albániában pedig 12,5 százalékot tett ki a lakhatásra és rezsire fordított összegek részaránya egy átlagos háztartás költéseiből.
A magyar háztartások az Európai Unió 24,1 százalékos átlagától valamennyivel lemaradva, a kiadásaik 22,6 százalékát költötték lakhatásra és rezsire 2022-ben, amivel a lista közepén helyezkednek el.
A teljes cikk itt olvasható:
https://www.vg.hu/ingatlan/2024/09/lakhatasi-koltsegek-europa#google_vignette
