A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot közöl a héten, mindkettőt kedden: ekkor jelennek meg az építőipar augusztusi adatai, illetve az augusztusi ipari termelési adatok második becslése. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette, az építőipar termelése júliusban havi alapon egyszázalékos növekedést mutatott, azonban az egy évvel korábbihoz képest 6,2 százalékkal csökkent. Tekintettel arra, hogy az ágazat rendelésállománya kedvezően alakul, volumenét tekintve 21 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, remélhetőleg havi alapon ismét növekedést látunk az adatokban.
Kevésbé jó a helyzet az iparban – hívta fel a figyelmet Regős Gábor –, az első becslés szerint augusztusban az ágazat teljesítménye havi alapon ismét csökkent, a júliusi szintjétől fél százalékkal maradt el. Ez éves alapon a nyers adatok szerint 9,5, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint pedig 4,1 százalékos csökkenést jelent. A két adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy idén augusztusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly ilyenkor. A második becslésből megtudhatjuk, hogyan teljesítettek az egyes ipari ágazatok, illetve hogy hogyan alakult a rendelésállomány.
A héten az Eurostat több fontos adattal is jelentkezik. Kedden jelennek meg az ipari termelés augusztusi adatai. Júliusban az ipari termelés az eurózónában 0,3, az Európai Unióban pedig 0,1 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, miközben éves összevetésben 2,2, illetve 1,7 százalékos volt a visszaesés, azaz az európai ipar továbbra is gyengén teljesít – húzta alá Regős Gábor. Tekintettel azonban arra, hogy augusztusban a német ipar teljesítménye havi alapon 2,9 százalékkal emelkedett, várhatóan az európai adat is az előző havinál kedvezőbben alakult. Éves alapon az ágazat teljesítménye legnagyobb arányban Magyarországon csökkent (6,4 százalék), ezt követte Észtország (5,8 százalék) és Németország (5,5 százalék) visszaesése. A legnagyobb növekedést Dániában (19,8 százalék), Görögországban (10,8 százalék) és Finnországban (6,4 százalék) mérték – sorolta.
Csütörtökön az uniós szeptemberi inflációs adatok látnak napvilágot, de ekkor ismerhetjük meg az augusztusi termékkülkereskedelmi adatokat is. Az első becslés szerint az eurózóna inflációja szeptemberben kedvezően alakult, az előző havi 2,2 százalékos szintről 1,8 százalékra csökkent, miközben az árszínvonal az előző havinál 0,1 százalékkal alacsonyabb lett. Ennél nagyobb ugyanakkor a maginflációs kosár drágulása, mely az augusztusi 2,8 százalékról 2,7 százalékra csökkent, és ebben az esetben az árszínvonal 0,1 százalékkal magasabb lett.
Az új becslésből megtudhatjuk, hogy hogyan változott az Európai Unió inflációja az előző havi 2,4 százalékról
– emelte ki Regős Gábor.
Júliusban a termékkülkereskedelem többlete az eurózónában 21,2, míg a teljes Európai Unióban 19,1 milliárd eurót tett ki, ami éves alapon 14,5, illetve 14,2 millió eurós javulást jelent. Az eurózóna esetében az export euróban számított értéke 10,2, miközben az importé négy százalékkal emelkedett – a gyenge ipari adatok alapján ebben nagy szerepe lehetett az árak alakulásának. Az Európai Uniót tekintve a kivitelből származó bevétel 11,6, míg az importhoz kapcsolódó kiadás 4,8 százalékkal nőtt egy év alatt.
Pénteken az építőipar augusztusi adatait ismerteti az Eurostat. Júliusban az építőipari termelés volumene az euróövezetben nem változott az előző havihoz képest, miközben az Európai Unióban 0,2 százalékkal emelkedett. A két zónában az ágazat teljesítmény éves összevetésben 2,2, illetve 2,4 százalékkal csökkent, azaz összességében itt is kedvezőtlen számok érkeztek. Az ágazat termelése legnagyobb arányban Szlovéniában (12 százalék), Hollandiában (7,8 százalék) és Svédországban (7,5 százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb növekedést Bulgária, Spanyolország (egyaránt 2,5 százalék), Csehország (két százalék) és Portugália (1,7 százalék) ért el – sorolta Regős Gábor.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülése lesz. Legutóbbi, szeptemberi ülésén az EKB az irányadó rátáját 25 bázisponttal csökkentette. Tekintettel a kedvező inflációs adatokra (1,8 százalékon állt az eurózóna inflációja szeptemberben), illetve a gyenge gazdasági teljesítményre, egy újabb 25 bázispontos kamatvágásra ezen a héten is számíthatunk.
