Kiderül, kell-e technikai recessziótól tartanunk

A harmadik negyedéves GDP gyorsbecsléséből kiderül, kell-e módosítani az eddigi másfél százalék körüli növekedési előrejelzést. A héten érkezik a jegybank lakásárindexe is, amelyből látható a városi ingatlanok inflációt meghaladó drágulása. A Fed a héten megjelenő adatokat veszi figyelembe a jövő heti kamatdöntéshez.

Az eurózóna inflációja a célértéken maradt Fotó: Shutterstock

Az MNB ezen a héten egy adatot jelentet meg: hétfőn a második negyedéves lakásárindexet. Az első negyedévben a lakásárak éves alapon 7,5, míg negyedéves alapon 2,7 százalékkal nőttek, azaz a drágulás mértéke meghaladta az inflációt. Az egy évvel korábbihoz képest az árak legdinamikusabban a községekben nőttek, 8,9 százalékkal, ezt követte a vidéki városok hét és a főváros 5,6 százalékos drágulása. Negyedéves összevetésben ezzel szemben a vidéki városokban volt a leggyorsabb az áremelkedés, 3,8 százalék, melyet a főváros követett 3,6 százalékkal. A községekben egy negyedév alatt 0,4 százalékkal csökkentek az árak.

Az Eurostat szintén több fontos adattal jelentkezik a héten. Szerdán jelenik meg a harmadik negyedéves GDP gyorsbecslése. A második negyedévben az Európai Unió és az eurózóna GDP-je is 0,2-0,2 százalékkal nőtt negyedéves alapon, miközben az éves növekedési ráták 0,8, illetve 0,6 százalékot tettek ki. Hazánk gazdasága szempontjából különösen is fontos a német gazdaság bővülési üteme: ez az előző negyedévben éves alapon stagnálást, negyedéves alapon 0,1 százalékos csökkenést mutatott – emelte ki Regős Gábor.

Csütörtökön a szeptemberi munkanélküliségi adatok mellett az októberi infláció gyorsbecslését is megismerhetjük. Szeptemberben az eurózóna inflációja az előző havi 2,2 százalékról 1,7 százalékra csökkent, miközben havi alapon 0,1 százalékkal mérséklődött az árszínvonal. Ennél ugyanakkor némileg magasabb a maginfláció: az augusztusi 2,8 után szeptemberben 2,7 százalék – az e termékkosárban tartozó áruk árai egy hónap alatt 0,1 százalékkal magasabbak lettek.

Augusztusban az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,4 az Európai Unióé 5,9 százalékot tett ki. Ez éves összehasonlításban 0,2, illetve 0,1 százalékpontos mérséklődést jelent, miközben az előző hónaphoz képest változatlan, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb szint. A legmagasabb munkanélküliség továbbra is Spanyolországot (11,3 százalék) és Görögországot (9,5 százalék) jellemezte, míg az állástalanság Csehországban (2,6 százalék), Lengyelországban (2,9 százalék) és Máltán (3,0 százalék) volt a legkisebb.

Az Egyesült Államok adatközlései közül a szerdán megjelenő harmadik negyedéves GDP-adatokat, a csütörtökön nyilvánosságra kerülő szeptemberi személyi kiadások árához kapcsolódó adatokat és a pénteken napvilágot látó októberi munkaerőpiaci adatot érdemes kiemelni – bár ez utóbbi elsőre nem tűnik fontosnak, a Fed kettős mandátuma miatt képes érdemben megmozgatni a piacokat.

A második negyedévben az amerikai gazdaság negyedéves alapon évesítve három százalékkal nőtt az előző negyedéves 1,6 százalék után, miközben az éves bővülési ütem 2,9 százalékról három százalékra gyorsult – a várt recessziónak tehát egyelőre nyoma sincs.

A személyi kiadások árindexe a Fed által különösen is figyelt inflációs mutató. Ez az árindex éves összevetésben szeptemberben az előző havi 2,5 százalék után 2,2 százalékot tett ki, miközben a havi drágulás 0,2 százalékról 0,1 százalékra lassult. Ugyanígy alakult a havi árindex a maginflációs kosár esetében is, ám itt az éves drágulás 2,6 százalékról 2,7 százalékra gyorsult. Ez az árindex tehát egyelőre lehetővé teszi a monetáris politika lazítását, kérdés, hogy ez a jövőben is így marad-e.

Szeptemberben a munkanélküliségi ráta az előző havi 4,2 százalékról 4,1 százalékra csökkent, ám ez még mindig 0,3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Erősen alakult az új nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma is: az előző két havi 144, illetve 159 ezer fő után 254 ezer főt tett ki. Ez szintén nem a recessziót támasztja alá.

Az új adatok tehát fontosak lesznek abból a szempontból, hogy a Fed november 6-i és 7-i ülésén hogyan értékeli majd az amerikai gazdaság állapotát és így mekkora kamatcsökkentést hajt végre – a fentiek alapján a 25 bázispont tűnik valószínűnek.