Magyarország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a mutató a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakában mért számot – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó hazai termék éves alapú csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen két százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.
– A kormány arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul. Ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben – nyilatkozta Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.
– Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Magas, közel teljes a foglalkoztatottság, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll. A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így az átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly – sorolta a tárcavezető.
Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a kormány alacsony szintre szorította vissza az inflációt, amelynek mértéke szeptemberben három százalék volt.
– Ez pedig így marad, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra növekedjen – fogalmazott. Augusztusban éves bázison már négy százalék
felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – ami az év hátralevő részében tovább emelkedhet – ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. A turizmus is szárnyal, az év első kilenc hónapjában öt százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanpiac is éledezik, a lakástranzakciók száma az év első kilenc hónapjában közel negyven százalékkal nőtt éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása is több mint harminc százalékkal emelkedett az év első felében. Emellett a nemzetgazdaság teljesítményébe azok a jelentős gigaberuházások is folyamatosan bekapcsolódnak a közeljövőben, mint például a CATL, BYD, BMW, SEMCORP vagy az EcoPro, amelyek új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak.
Nagy Márton megállapította, hogy összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállását figyelhetjük meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése. Jelezte: egyelőre nem látható, hogy a német gazdaság teljesítménye mikor lesz képes összeszedni magát, amely a GDP-
adatokban is egyértelműen megmutatkozik: 2023-ban 0,3 százalékkal, 2024-ben 0,2 százalékkal csökken a német teljesítmény, de 2025-ben is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet.
– A kormány célja, hogy 2025-ben három százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21
intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba – emlékeztetett a miniszter.
Így a munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez. A megfizethető lakhatást szolgáló intézkedések, mint például a vidéki otthonfelújítási program elindítása vagy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése, illetve a kollégiumépítési program felpörgetheti az ingatlanpiacot, amely érdemben járulhat hozzá az építőipar teljesítményéhez.
A Demján Sándor-program pedig hitellel, tőkével és támogatásokkal ösztönzi a kis- és közepes vállalkozások (kkv) termelékenységének
javulását, a hazai beruházások emelkedését, így a kkv-k méretének megduplázását. A miniszter kiemelte: az akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményben 2025 harmadik negyedévében következhet be. A tárcavezető hozzátette, ha a német gazdaság végre magasabb fokozatba kapcsol, úgy a magyar gazdaság helyreállása is gyorsabb lehet, valamint a növekedés
is még magasabb szintre ugorhat.
Mindezek fényében felvetődik a miniszter szerint az a gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarország számára kedvező-e a német gazdaságtól való ilyen nagyfokú függés, amelyre a válasz a gazdasági semlegességben keresendő. Álláspontja szerint egyértelműen a függőség csökkentésére, diverzifikációra van szükség, így a nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait.
