Szijjártó Péter: A gazdasági semlegesség a gyakorlatban is megvalósul hazánkban

Magyarországon jelen van a három német prémiumautó-gyártó és a tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártóból öt. Szijjártó Péter szerint ezek a tények megmutatják hazánk gazdasági semlegességét. A miniszter reméli, hogy október végéig a józan ész visszatér a brüsszeli döntéshozók fejébe, és megakadályozzák „az európai gazdasági öngyilkosságot”.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gazdaságnak azért különös jelentőségű ez az átalakulás, mert az elmúlt évtized erőfeszítései nyomán az autóipar a magyar gazdaság meghatározó iparágává vált. Ismertetése szerint 2014 óta négyszeresére nőtt a magyar autóipar termelési értéke, tavaly ez 13 700 milliárd forint, azaz nagyjából 36 milliárd euró volt. 

Közölte, Magyarország 2018-ban került be a világ top 20 autóipari exportőrországa közé, ezt a pozícióját az elmúlt hat évben tartotta is. 

Elmondta, tavaly több mint félmillió autót gyártottak Magyarországon, és ha a három folyamatban lévő nagyberuházás – a Mercedes kecskeméti gyára, a BMW debreceni építkezése és BYD szegedi beruházása – termőre fordul, akkor Magyarországon egymillió autót fognak gyártani, amire Európában öt ország képes csak. 

A miniszter azt mondta, azzal, hogy a BYD Magyarországra jött, minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar beszállítói ipar forradalmi megújítása megtörténjen; megvan az a lendület, amely lehetővé teszi a magyar beszállítói hátországnak, hogy a hagyományos meghajtásról átálljon az elektromos meghajtásra. 

– Nekünk nem lehet szerényebb célkitűzésünk, mint hogy ebben az új járműipari korszakban is az európai autógyártás egyik legerősebb fellegvára legyünk, hogy mi legyünk az egyik regionális gyártóközpont, az európai tesztközpont és az elektromobilitás köré szerveződő ökoszisztémában (…) mi képviseljük a legversenyképesebb ajánlatot Európában

– fejtette ki. 

Érvelt amellett, hogy a BYD-nek miért éri meg magyar beszállítókat alkalmaznia. Az érvek között említette azt, hogy a földrajzi távolság így a legkisebb, azt, hogy a határon belül történő beszállítás versenyképességi előnyt jelent, valamint azt, hogy a magyar vállalatok nemcsak helyi sztárok, hanem nemzetközi vállalatok beszállítói. Szijjártó Péter azt mondta, 2004-ben Kína részesedése a világgazdaság teljesítményéből kilenc százalék volt, most 19 százalék, a kínai gazdaság exponenciális fejlődési pályát mutat. – Nekünk érdekünk az, hogy ezen az úton a kínaiakkal együtt menjünk – hangoztatta. 

A miniszter közölte, a kínaiak bizalma Magyarországban abból is látszik, hogy 2020 után 2023-ban is a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. 

– Nagyjából 20 milliárd eurós befektetési volument hoztak létre a kínaiak, ezzel gyakorlatilag a német gazdaság mellett a kínai gazdaság bír a legnagyobb hatással a magyar gazdaságra – tette hozzá. 

A BYD képviselőitől azt kérte, minél több magyar vállalatnak adjanak lehetőséget. A Made in Szeged már biztos, a made by hungariansért pedig szívesen teszünk a jövőben – zárta beszédét a miniszter. 

Joó István, a HIPA vezérigazgatója elmondta, a fórumon a BYD hét bizottságának 112 olyan cége mutatkozik be, amely a saját területükön már bizonyított és már hosszú idő óta dolgozik együtt vezető európai autógyártókkal. A részt vevő vállalatok az autóipar számos területéről érkeznek, tudásuk szerteágazó: a műanyag fröccsöntéstől kezdve a fémmegmunkáláson át a biztonsági rendszerek fejlesztését is magában foglalja – tette hozzá. A BYD 2023-ban jelentette be, hogy több milliárd eurós beruházással Szegeden építi meg első európai autógyárát, amely évi háromszázezer autó gyártására lesz képes.