Szijjártó Péter: A gazdasági semlegesség a gyakorlatban is megvalósul hazánkban

Magyarországon jelen van a három német prémiumautó-gyártó és a tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártóból öt. Szijjártó Péter szerint ezek a tények megmutatják hazánk gazdasági semlegességét. A miniszter reméli, hogy október végéig a józan ész visszatér a brüsszeli döntéshozók fejébe, és megakadályozzák „az európai gazdasági öngyilkosságot”.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

– A gazdasági semlegesség gyakorlati megvalósulását jelenti, hogy Magyarországon a német és a kínai vállalatok nyugodtan együttműködhetnek – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a BYD beszállítói fórumán, Budapesten.

Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) székházában tartott rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon jelen van a három német prémiumautó-gyártó, és ezzel párhuzamosan a tíz legnagyobb keleti akkumulátorgyártóból öt. 

A forradalmian megújuló autóipar keleti és nyugati bástyái itt Magyarországon találkoztak, így az ország a keleti és nyugati vállalatok találkozási pontjává vált Európa közepén – mutatott rá. 

Példaként hozta fel, hogy Debrecenben a nagy német autógyár mellé odaépült a nagy kínai akkumulátorgyár, és a kecskeméti Mercedes-beruházás egyik fő szempontja az volt, hogy Magyarországon épül az a kínai akkumulátorgyár, amely az akkumulátort szállítja a német cégnek. A miniszter bírálta a kínai elektromos autóipart sújtó európai uniós büntetővámokat, amelyek szerinte az európai gazdaságot hozzák nehéz helyzetbe, annak elszigetelődéséhez vezetnek, és mélyütést jelentenek az európai versenyképességnek. 

Szijjártó Péter azt is felidézte, hogy az európai autóipar legnagyobb szereplői kézzel-lábbal tiltakoznak a vámok miatt, és azokat a 27 uniós tagállamból mindössze tíz szavazta meg. Ráadásul a legnagyobb európai autógyártó ország, Németország Magyarországgal, a szlovénekkel, a szlovákokkal és a máltaiakkal együtt nemmel szavazott – jegyezte meg. 

Elmondta, reméli, hogy október végéig a józan ész visszatér a döntéshozók fejébe Brüsszelben, és valahogy meg lehet akadályozni ezt „az európai gazdasági öngyilkosságot”. Emlékeztetett arra, hogy Európában a következő évtized közepétől kizárólag olyan személy- és kishaszonjárműveket lehet értékesíteni, amelyek üzemeltetése nem jár szén-dioxid-kibocsátással. 

Hozzátette: ennek következménye, hogy az elektromosautó-ipari beruházások radikálisan megugranak, és az ezekért folytatott harc minden eddiginél élesebb és véresebb lesz, az európai országok ezekért a beruházásokért nyílt és kevésbé nyílt eszközöket is bevetnek. 

Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gazdaságnak azért különös jelentőségű ez az átalakulás, mert az elmúlt évtized erőfeszítései nyomán az autóipar a magyar gazdaság meghatározó iparágává vált. Ismertetése szerint 2014 óta négyszeresére nőtt a magyar autóipar termelési értéke, tavaly ez 13 700 milliárd forint, azaz nagyjából 36 milliárd euró volt. 

Közölte, Magyarország 2018-ban került be a világ top 20 autóipari exportőrországa közé, ezt a pozícióját az elmúlt hat évben tartotta is. 

Elmondta, tavaly több mint félmillió autót gyártottak Magyarországon, és ha a három folyamatban lévő nagyberuházás – a Mercedes kecskeméti gyára, a BMW debreceni építkezése és BYD szegedi beruházása – termőre fordul, akkor Magyarországon egymillió autót fognak gyártani, amire Európában öt ország képes csak. 

A miniszter azt mondta, azzal, hogy a BYD Magyarországra jött, minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar beszállítói ipar forradalmi megújítása megtörténjen; megvan az a lendület, amely lehetővé teszi a magyar beszállítói hátországnak, hogy a hagyományos meghajtásról átálljon az elektromos meghajtásra. 

– Nekünk nem lehet szerényebb célkitűzésünk, mint hogy ebben az új járműipari korszakban is az európai autógyártás egyik legerősebb fellegvára legyünk, hogy mi legyünk az egyik regionális gyártóközpont, az európai tesztközpont és az elektromobilitás köré szerveződő ökoszisztémában (…) mi képviseljük a legversenyképesebb ajánlatot Európában

– fejtette ki. 

Érvelt amellett, hogy a BYD-nek miért éri meg magyar beszállítókat alkalmaznia. Az érvek között említette azt, hogy a földrajzi távolság így a legkisebb, azt, hogy a határon belül történő beszállítás versenyképességi előnyt jelent, valamint azt, hogy a magyar vállalatok nemcsak helyi sztárok, hanem nemzetközi vállalatok beszállítói. Szijjártó Péter azt mondta, 2004-ben Kína részesedése a világgazdaság teljesítményéből kilenc százalék volt, most 19 százalék, a kínai gazdaság exponenciális fejlődési pályát mutat. – Nekünk érdekünk az, hogy ezen az úton a kínaiakkal együtt menjünk – hangoztatta. 

A miniszter közölte, a kínaiak bizalma Magyarországban abból is látszik, hogy 2020 után 2023-ban is a legtöbb beruházás Kínából érkezett Magyarországra. 

– Nagyjából 20 milliárd eurós befektetési volument hoztak létre a kínaiak, ezzel gyakorlatilag a német gazdaság mellett a kínai gazdaság bír a legnagyobb hatással a magyar gazdaságra – tette hozzá. 

A BYD képviselőitől azt kérte, minél több magyar vállalatnak adjanak lehetőséget. A Made in Szeged már biztos, a made by hungariansért pedig szívesen teszünk a jövőben – zárta beszédét a miniszter. 

Joó István, a HIPA vezérigazgatója elmondta, a fórumon a BYD hét bizottságának 112 olyan cége mutatkozik be, amely a saját területükön már bizonyított és már hosszú idő óta dolgozik együtt vezető európai autógyártókkal. A részt vevő vállalatok az autóipar számos területéről érkeznek, tudásuk szerteágazó: a műanyag fröccsöntéstől kezdve a fémmegmunkáláson át a biztonsági rendszerek fejlesztését is magában foglalja – tette hozzá. A BYD 2023-ban jelentette be, hogy több milliárd eurós beruházással Szegeden építi meg első európai autógyárát, amely évi háromszázezer autó gyártására lesz képes.