A 2024-es év legnagyobb gazdasági feladatát a növekedés megerősítése jelentette. Azzal kormányzat is tisztában volt, hogy ezt ezúttal kevésbe lehet a külső piacaink segítségére építeni a gazdaság bővülését. Ennek legnagyobb akadályát a német gazdaság vergődése jelentette. Az Európai Unió elvileg legerősebb tagállama nagyon nehéz időszakát éli, beleértve az autóiparától az acéliparáig. Ezért Magyarországon a gazdaság belső motorjainak a felpörgetése adta az esélyt a terv megvalósításához. Ehhez pedig arra volt szükség, hogy enyhüljön a lakosság óvatosság motívuma, azaz: kezdjenek az emberek pénzköltésbe.
Az infláció letörése adta az első löketet, amely elengedhetetlen feltétele volt a reálbérek ismételt emelkedésének. Itt sikerült áttörni a falakat. Októberben például a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 12,9, a nettó átlagkereset 12,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A reálbérek emelkedése már korábban elindult, a kérdés csak az volt, hogy ez mikor csapódik le a többi között a kiskereskedelmi forgalomban.
A fentiek fényében számított igazán jó hírnek, hogy októberben a kiskereskedelem a nyers adat szerint négy, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakában mért értékeket. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben lényegében nem változott az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi 1,2 százalékkal felülmúlta az előző havit.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a fentiek kapcsán egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az adatok ismét rácáfoltak a huhogókra”, az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően újra dinamikusan nőtt a forgalom. A számokból pedig kiderül, hogy a fogyasztás fellendülése tartós. A kiskereskedelmi adatok mellett a turisztikai számok is rávilágítottak arra, hogy vége az erős óvatossági motívumnak, a lakosság egyre bátrabban és egyre többet költ.
A kedvező bérdinamika is reményt ad a következő időszakra, hiszen a reálbérek már 14 hónapja folyamatosan és nagymértékben növekednek.
Az pedig, hogy a családok jövedelmének vásárlóereje töretlenül erősödik, az élénkíti a fogyasztást, ami pedig hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben három százalék feletti növekedést érjen el.
A keresetek növekedése fontos pillére a 21 intézkedésből álló Új gazdaságpolitikai akciótervnek. Ennek kulcsfontosságú részeként átfogó, hároméves bérmegállapodás jött létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. Ennek értelmében a minimálbér 2027-re negyven százalékkal nő:
- 2025-ben kilenc százalékkal, 290 800 forintra,
- 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra,
- 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet.
A hároméves bérmegállapodás biztosítja, hogy az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók fizetése átlag fölött növekedjen, ezáltal a konjunktúra helyreállításából a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a minap emlékeztetett arra is, hogy kormány az akcióterv részeként további intézkedésekkel a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával járul hozzá a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér ezer euróra, míg az átlagkereset egymillió forintra emelkedjen.
