A bankrendszer készen áll és stabil tőkeháttérrel rendelkezik az exporttevékenységek finanszírozására – fogalmazott Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a Figyelő powered by Világgazdaság Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferenciáján a finanszírozás banki oldalát ismertetve.
Tavaly november óta érezhető a lakossági hitelezés megindulása, a lakáscélú és a szabad felhasználású személyi hitelek állománya is nőtt, többet is folyósítottak. Beszélt arról is, hogy az orosz–ukrán háború kitörését követően a bankok is szigorítottak a feltételeken, és a hitelösszegeket is csökkentették, az idei év végén azonban határozottan az enyhülés jelei mutatkoznak.
A kamatokról szólva elmondható, hogy (a háború kitörését követően) egyértelműen növekedtek, a jegybanki alapkamat jelenleg 6,5 százalék, a nem kamattámogatott hitelekhez is 9–11 százalékos kamattal jutnak hozzá a cégek, az euróforrású hitelek 5,5–7 százalékos kamattal érhetők el. Forint- és euróoldalról is tovább csökkenhetnek a kamatok, ám a forint és az euró közötti három-négy százalékpontos különbség megmaradhat.
Szólt arról is, hogy a GDP növekedése megjelenik a vállalati hitelkeresletben is, a szektor egyre inkább igényli majd a hitelezést.
A magyar kivitel kapcsán Szabó Levente legnagyobb területekként kiemelte az autóexportot, a villamosgép- és műszereket – bár tavalyhoz képest csökkenés látszik. Pozitívum viszont a vegyipar és gyógyszeripar kivitelnövekedése, amely szektor növekményt ért el, míg a gabona, bár az aránya nem kiemelkedően magas, rámutat az agrárium fontosságára.
Az export legnagyobb része az uniós tagállamokba irányul, több mint hetven százalékban. Ebből 25 százalékot foglal el Németország, ami továbbra is legnagyobb kereskedelmi partnerünk maradt, ezért érezzük meg a német gazdaság gyengélkedését.
Hazánk nyitott gazdaság, az export–import összetétele, aránya ezért kiemelkedően fontos.
Növelni kell ugyanakkor a hazai cégek exporttérnyerését, ami ma 25 százalék. Nem minden kkv tud belépni az exportpiacra, holott van tér a bővülésre.
Az élelmiszer-gazdaság exportjáról Szabó Levente elmondta: Románia és Olaszország került az első két helyre, megelőzve Németországot. Növekszik a diverzifikáció is, az agrárexport négyötöde tizenöt országba irányul. A teljes export szempontjából sem ország, sem ágazat szintjén nem jó csupán egyetlen piactól függeni, ez mutatja talán legjobban a diverzifikáció jelentőségét. Az innováció terén is van szerepe a külső piacok megismerésének, hiszen befektetéssel megismerheti a technológiát, gondolkodásmódot, az ismereteket pedig idehaza is kamatoztathatja.
Mindehhez a bankrendszer számos téren tud segítséget nyújtani – zárta gondolatait.
