Új finanszírozási lehetőségek szolgálják az agrárvállalkozásokat, hogy megőrizhessék a versenyképességüket és olyan technológiai megoldásokhoz jussanak, amelyek mérsékelik a termelés nehézségeit – mondta az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.
Nagy István hangsúlyozta, hogy a kormány idén is biztosítja a vidék életszínvonalának javításához és az agrárvállalkozások fejlődéséhez szükséges forrásokat. A magyar mezőgazdaság átalakul, felértékelődött a digitalizáció, a termelők előtt új lehetőségek nyílnak meg.
Az új kihívások megkövetelik az alkalmazkodást, hiszen szemléletváltás nélkül nincs eredményesség, de az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a magyar agrárium rendelkezik a változás képességével, és nyitott az újításokra
– fogalmazott. A tárcavezető a bizalom jeleként értékelte azt, hogy az elmúlt időszakban az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, valamint a kertészetet érintő hét pályázat támogatási igénye négyszeres-ötszörös volt. A gazdálkodók komoly lehetőségeket látnak a mezőgazdaságban, akarják a beruházásokat a kihívások közepette is – fűzte hozzá.
A támogatási rendszer jól működik, a mostani finanszírozási ciklus agrár- és vidékfejlesztési támogatásainak mintegy 2900 milliárd forintos keretéből csak tavaly 30 kiírás segítette a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét.
2025-ben is számos kiírás jelenik meg, ezek többek között a klímaváltozáshoz igazodó alkalmazkodást és a nagy hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket támogatják.
Kiemelt segítségre számíthatnak a következő hónapokban a legkisebb gazdaságok is, jelentkezhetnek állattartást, a kertészetet, mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő fejlesztési tervekkel egyaránt – tette hozzá.
A miniszter közölte, hogy az agrártárca a hitelfelvétel költségeit is átvállalja vissza nem térítendő támogatás formájában, illetve több éven át a projektek elszámolható költségének legfeljebb tíz százalékáig megtérítik a kamatköltségeket, valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) éves kezességi díjait. A gazdálkodók így könnyebben és jobb feltételekkel juthatnak külső forrásokhoz. A nyertes pályázók egyszerűsített eljárásban igényelhetnek kamat- és garanciadíj-támogatást, ezt a Magyar Államkincstár utólag téríti meg. A zárókifizetés benyújtásakor lehetőség nyílik a kötelező fenntartási időszakra eső kamatköltségekhez és kezességi díjakhoz kapcsolódó támogatás előre hozott elszámolására is.
Nagy István az új támogatási lehetőségeket azzal indokolta, hogy a mostani támogatási ciklusban emelni kell a sikeres beruházások arányát. A tárcavezető bízik abban, hogy a segítséghez jutó fejlesztések biztonságosabbá teszik a termelést, növelik a jövedelmezőséget, csökkentik a mezőgazdasági munkaerőigényt és az üvegházhatású gázok kibocsátását, hozzájárulnak az erőforrások hatékonyabb felhasználásához és a fiatal gazdálkodók sikeréhez.
Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a banki források megduplázhatják a fejlesztésekre jutó forrásokat, vagyis
idén 1500 milliárd forint pályázati támogatással csaknem 3000 milliárd forint segítheti a gazdálkodók beruházásait.
Ezek alapján úgy látja, hogy a fejlesztések forrásai biztosíthatók, de jelentős kihívásnak nevezte az agráriumot sújtó nehézségeket, amelyek a banki kockázatkezelést is befolyásolják. A kamatkörnyezet szintén megváltozott az elmúlt időszakban, jóllehet a mezőgazdaság forrásigénye a rendkívüli nehézségek nélkül is jelentős, sokkal nagyobb, mint más ágazatoké – hangsúlyozta.
Az alapítvány vezetője szerint a versenyképességi és fenntarthatósági projektek megvalósítása megköveteli a támogatási rendszer és a bankrendszer együttműködését, működésük összehangolását, a kamat- és garanciadíj-támogatásoktól pedig azt várja, hogy jelentősen növeljék a sikeresen megvalósuló projektek arányát. Fontos újításként értékelte azt is, hogy a pályázók bankgarancia nélkül igényelhetnek majd 25 százalékos támogatási előleget a Magyar Államkincstártól.
Herczegh András közölte, hogy az AVHGA az elmúlt három év során 500 milliárd forintról 625 milliárd forintra növelte a kezességvállalásában érintett hitelállomány összegét, évente 250–300 milliárd forint új hitelben vállal kezességet. Magyarországon a mezőgazdaság hitelállománya 1070 milliárd forint, az élelmiszeriparé csaknem 720 milliárd forint – tette hozzá. A garancia biztosíték a banknak, amely így több hitelt adhat, nagyobb lesz a mozgástere, és biztosíték a pályázónak is, amely ennek köszönhetően több fejlesztésbe vághat bele, nagyobb lesz a teherviselő képessége. Az AVHGA azért is fontos szereplő, mert ellensúlyozhatja a külső nehézségek és a finanszírozási időszakok ciklikusságát, és a lehető legtöbb agrárvállalkozásnak segít beruházásokat megvalósítani – tette hozzá.
