– A Nemzetgazdasági Minisztérium megkezdte a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítését – jelentette be a tárca. A minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarország szomszédságában zajló háború lezárása belátható közelségbe került. A beköszöntő béke fizikai és gazdasági biztonságot, stabilitást és kiszámíthatóbb környezetet hozhat a magyar gazdaságnak.
– A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok, a nyugdíjasok és a vállalkozások a zsebükön érezhessék a béke pozitív gazdasági hatásait. Ennek érdekében a kormány a fiataloknak elindította a munkáshitelt, a családoknak meghirdette Európa legnagyobb adócsökkentési programját, benne többek közt a családi adókedvezmény megduplázását és a két-három gyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessé válását, a nyugdíjasok érdekében megvédi a 13. havi nyugdíjat és visszatéríti egyes alapvető élelmiszerek áfáját. A magyar kis- és közepes cégek érdekében pedig elindította a Demján Sándor-programot – sorolta a tárca.
A minisztérium egyúttal megkezdte a jövő évi költségvetési törvényjavaslat előkészítését, hogy a 2026-ban érvényes adószabályokról, költségvetési támogatási programokról az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakon dönteni tudjon.
A kormány által elfogadott költségvetési tervezetet a Költségvetési Tanács április végén ismerheti meg, majd – a testület véleményének ismeretében – a kormány azt május elején tervezi benyújtani az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés június folyamán fogadhatja el mind Magyarország 2026. évi költségvetési törvényét, mind a kapcsolódó adószabályokat.
A közlemény jelezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányzati intézkedések finanszírozását a pénzügyi stabilitás és a költségvetési fegyelem fenntartása mellett tervezi megvalósítani. A tárca célszerűnek tartja, hogy az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – az elsődleges egyenleg – egyensúlyi, azaz nullás legyen. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésre nézve a költségvetés semleges marad, következésképpen se nem ösztönző, sem pedig visszahúzó hatású.
Ennek megfelelően a 2026. évi hiánycélt a tárca a GDP 3,5 százalékában javasolja meghatározni. Az államháztartási hiány és az államadósság így 2025 után 2026-ban is tovább csökkenhet.
