Elemzők: Februártól ismét lassulhat a pénzromlás üteme

A januári magasabb szint átmeneti jelenség lehet.

A benzin és a gázolaj is olcsóbb lesz Fotó: MW archív

– Negatív meglepetést okozott a januári inflációs adat, az elemzői várakozásoknál érdemben nagyobb volt a gyorsulás mértéke – közölte a friss számok kapcsán Molnár Dániel. A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kiemelte: az élelmiszerárak januárban éves alapon 6,0, míg havi alapon 1,9 százalékkal drágultak. Az áremelkedésben a tavalyi gyenge mezőgazdasági termésnek volt jelentős szerepe, amely miatt az importigény is megnőtt, így pedig a forintárfolyam gyengülésének a szerepe hatványozottan is megjelenhetett.

Jelezte: a háztartási energia, fűtés esetében is áremelkedés volt tavaly decemberhez képest, amelyben a megelőző évinél hidegebb időjárás és így magasabb fogyasztási szint hatása áll, emiatt több háztartás kerülhetett a magasabb fogyasztási kategóriába, azonban éves szinten még így is stagnáltak az árak.

Az üzemanyagok esetében 2,7 százalékot tett ki a havi és több mint 11,8 százalékot az éves áremelkedési ütem, ebben is szerepe volt a jövedékiadó-emelésnek, ugyanakkor nagyobb hatása a dollár erősödésének volt, amely így megdrágította az importált kőolajat, ez pedig beépült az üzemanyagárakba is.

A legnagyobb meglepetést a szolgáltatások árváltozása jelentette, itt havi alapon 2,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A hírközlési szolgáltatások esetében volt jelentős, közel 10 százalékos ugrás, most futott ki az októberi akciók hatása, de más területeken, például a lakbér, az egészségügyi szolgáltatások vagy a kulturális és szabadidő szolgáltatások esetében is a vártnál nagyobb volt az év eleji átárazás mértéke.

Várakozásaink szerint a mai adat az inflációs pályát nem módosítja, vagyis februártól ismét lassulást mutathat a pénzromlási ütem, azonban a jegybanki cél elérése későbbre tolódott

– fogalmazott az elemző.

A következő hónapokban érdemi bázishatások, mint például a visszatekintő, inflációkövető átárazási gyakorlat, kifutnak majd, amely fokozatosan mérsékli majd az áremelkedési ütemet. A jegybanki toleranciasávba ugyanakkor csak érdemben később, a nyári hónapokban térhet vissza az infláció az elemző várakozásai szerint, miközben a cél megközelítése az év utolsó hónapjában lehet reális. 

– Éves átlagban így arra számítunk, hogy kismértékben 4 százalék felett lehet az infláció. Ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatok övezik az inflációs pályát, a geopolitikai konfliktusok, az orosz–ukrán háború vagy Trump vámpolitikája érdemi negatív hatást gyakorol a forint árfolyamára, amely beépül több termék árába is és befolyással van az árazási döntésekre. Ugyan az elmúlt időszak érdemi forinterősödést hozott, azonban szükség lenne a tartósan erősebb árfolyamszintekre, ez segítene az üzemanyagárak csökkentésében is – közölte Molnár Dániel. 

– A várt 4,9 százalék helyett a pénzromlás üteme 5,5 százalékra emelkedett, azaz bőven a jegybanki célsávon kívül tartózkodik az infláció és kimondható, hogy ismét problémát jelent. A mai adat azért is fontos, mert az év eleji átárazások meghatározóak az év egészének inflációs számai szempontjából, ennek megfelelően a korábbi inflációs várakozásokat is felfelé kell módosítani – közölte a kedd reggeli inflációs adat kapcsán Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A havi alapú 1,5 százalékos drágulásra tekintve az látható, hogy a vártnál nagyobb infláció széles bázison nyugszik, nem egyetlen tényező tehető felelőssé érte – jelezte. 

Az infláció alakulása több okra vezethető vissza: egyértelmű szerepe van benne a forint gyengülésének, amelynek inflatorikus hatása egyre erősebb, ahogy a forint gyengülése miatt a gazdaság egyre nagyobb része áll át euróra. Ugyanakkor olyan szektorokban (pl. szolgáltatások) is jelentős drágulás volt, ahol egyébként az árfolyam nem játszik szerepet. Itt megjelenik az állami szolgáltatások év eleji áremelése (kiemelve például a postai szolgáltatások 6 százalékos drágítását) – emelte ki Regős Gábor. 

Regős Gábor szerint a januári inflációs adat alaposan átírja az idei számokat: ez alapján az idei évi infláció inkább az 5 százalékhoz kehet közel, mint a 4-hez, ez pedig a reálbéremelkedés ütemét is mérsékli és így a fogyasztás növekedését is visszafogja, azaz végső soron alacsonyabb GDP-növekedéshez vezethet. A mai inflációs adat nyomán egyre biztosabb, hogy az MNB az idén nem tud kamatot csökkenteni, hiszen az infláció magas, a forint gyenge és a nemzetközi kamatkörnyezet sem alakul kedvezően. A mai adat alapján az is érthető, hogy az elmúlt napokban miért kerültek elő olyan ötletek, mint az ársapkák ismételt bevezetése vagy miért bővül az árfigyelő – mondta az elemző.

A kormány egyébként máris jelezte, hogy nem zárják ki az árstopok újbóli bevezetésének lehetőségét az élelmiszerinfláció letörésének érdekében.