– Éves átlagban így arra számítunk, hogy kismértékben 4 százalék felett lehet az infláció. Ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatok övezik az inflációs pályát, a geopolitikai konfliktusok, az orosz–ukrán háború vagy Trump vámpolitikája érdemi negatív hatást gyakorol a forint árfolyamára, amely beépül több termék árába is és befolyással van az árazási döntésekre. Ugyan az elmúlt időszak érdemi forinterősödést hozott, azonban szükség lenne a tartósan erősebb árfolyamszintekre, ez segítene az üzemanyagárak csökkentésében is – közölte Molnár Dániel.
– A várt 4,9 százalék helyett a pénzromlás üteme 5,5 százalékra emelkedett, azaz bőven a jegybanki célsávon kívül tartózkodik az infláció és kimondható, hogy ismét problémát jelent. A mai adat azért is fontos, mert az év eleji átárazások meghatározóak az év egészének inflációs számai szempontjából, ennek megfelelően a korábbi inflációs várakozásokat is felfelé kell módosítani – közölte a kedd reggeli inflációs adat kapcsán Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A havi alapú 1,5 százalékos drágulásra tekintve az látható, hogy a vártnál nagyobb infláció széles bázison nyugszik, nem egyetlen tényező tehető felelőssé érte – jelezte.
Az infláció alakulása több okra vezethető vissza: egyértelmű szerepe van benne a forint gyengülésének, amelynek inflatorikus hatása egyre erősebb, ahogy a forint gyengülése miatt a gazdaság egyre nagyobb része áll át euróra. Ugyanakkor olyan szektorokban (pl. szolgáltatások) is jelentős drágulás volt, ahol egyébként az árfolyam nem játszik szerepet. Itt megjelenik az állami szolgáltatások év eleji áremelése (kiemelve például a postai szolgáltatások 6 százalékos drágítását) – emelte ki Regős Gábor.
Regős Gábor szerint a januári inflációs adat alaposan átírja az idei számokat: ez alapján az idei évi infláció inkább az 5 százalékhoz kehet közel, mint a 4-hez, ez pedig a reálbéremelkedés ütemét is mérsékli és így a fogyasztás növekedését is visszafogja, azaz végső soron alacsonyabb GDP-növekedéshez vezethet. A mai inflációs adat nyomán egyre biztosabb, hogy az MNB az idén nem tud kamatot csökkenteni, hiszen az infláció magas, a forint gyenge és a nemzetközi kamatkörnyezet sem alakul kedvezően. A mai adat alapján az is érthető, hogy az elmúlt napokban miért kerültek elő olyan ötletek, mint az ársapkák ismételt bevezetése vagy miért bővül az árfigyelő – mondta az elemző.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!