– Ez a hét kiemelkedően mozgalmas lesz a gazdasági adatok szempontjából. A statisztikai hivatal ma közli a beruházások negyedik negyedéves adatait. A harmadik negyedéves adatok gyenge beruházási aktivitásról árulkodtak: negyedéves alapon 2,5, éves alapon 15,4 százalékkal csökkent a beruházások volumene – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kifejtette, ennek több magyarázata van: az uniós források egy részének visszatartása, az állami és önkormányzati forráshiány, illetve a bizonytalan környezet, amivel a vállalkozások szembesülnek: stabil kereslet híján nem éri meg beruházni. Kérdés, hogy az utolsó negyedévben legalább negyedéves alapon tudtak-e stabilizálódni a beruházások.
Fotó: MTI/KKM
Kedden a keresetek decemberi adatai jelennek meg. Novemberben a keresetek növekedési üteme az előző havi 12,9 százalékról 11,9 százalékra lassult – emlékeztetett Regős Gábor, hozzátéve, azonban a reálkeresetek esetében még mindig érdemi, 7,9 százalékos átlagos növekedést jelent – figyelembe véve a 3,7 százalékos inflációt. Decemberben a keresetek növekedési üteme vélhetően érdemben lassult: a 2023 decemberére előre hozott 2024-es minimálbér-emelés magas bázist jelent a mostani adatok számára.
Szerdán a külkereskedelmi termékforgalom decemberi adatainak második becslését közli a Hivatal. Az első becslés alapján az export euróban számított értéke 0,5, míg az importé hét százalékkal csökkent éves alapon. Ezzel az egyenleg javulni tudott, 684 millió euróval 387 millió euróra.
Csütörtökön januári munkaerőpiaci és turisztikai adatokat ismerhetünk meg. Refős Gábor itt ismertette, a decemberi foglalkoztatási adatok felemás képet mutattak: a foglalkoztatás éves alapon 16 ezer fővel mérséklődött, miközben havi szinten stagnált.
A munkanélküliség éves alapon stagnált, miközben havi alapon 0,2 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent. Januárban havi alapon kismértékű romlás várható a szezonális hatások eredményeként.
A december a turizmus szempontjából erősre sikerült: a vendégéjszakák száma 8,4 százalékkal emelkedett éves alapon – emelte ki Regős Gábor. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma azonban mindössze 0,6 százalékos bővülést tudott felmutatni a külföldi vendégéjszakák 15 százalékos emelkedése mellett.
Pénteken az ipar termelői árainak és a termék-külkereskedelemnek a januári adatai jelennek meg – ez utóbbiból immáron csak egyetlen becslés lesz. Az ipari termelői árakban továbbra is erőteljes növekedés látszik: decemberben kilenc százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit és 0,3 százalékkal a novemberit. Ebben a növekvő gázár mellett a gyenge forintnak van szerepe és a jövőre nézve inflációs kockázatot jelent.
Utolsó ülés Matolcsy György vezetésével
Kedden tartja Matolcsy György elnöksége alatti utolsó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Az üzenetek értelmezése kapcsán azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a tanács kilenc tagjából csak háromnak jár le rövid időn belül a mandátuma, így tehát a jegybanki üzeneteknek azért marad súlya. Várakozásom szerint az alapkamat a mostani ülésen sem változik: az infláció magas, és bár a forint erősödött ez az egy évvel korábbi szintnél még így is érdemben gyengébb, ami nem tesz lehetővé kamatvágást.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás január végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok alapján tudjuk, hogy a deficit 67,8 milliárd forintot tett ki az első hónapban. – Ez nem egy kiugróan nagy hiány, de a januárt általában inkább egy kisebb többlet szokta jellemezni. A mostani kedvezőtlen adatban szerepe lehetett a prémium állampapírok kamatfizetésének – tette hozzá Regős Gábor.
Az MNB szerdán közli a hitelintézetek előzetes januári adatait. Decemberben a háztartások nettó hitelfelvevők, míg a vállalatok nettó hiteltörlesztők voltak, miközben mindkét szektor betétállománya növekedett – 198,8, illetve 718 forinttal –, azaz a vállalatok egyelőre úgy látják, hogy jobban megéri a pénzüket félretenni, mint beruházásokra fordítani.
Nemzetközi adatok is érkeznek
Az Eurostat hétfőn ismerteti a januári inflációs adatok második becslését. Az első becslés alapján az eurózóna inflációja a decemberi 2,4 százalékról 2,5 százalékra gyorsult, annak ellenére is, hogy havi alapon átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek az árak. A maginfláció stabilan 2,7 százalékon áll, e termékcsoport esetében a havi alapú árcsökkenés egy százalék volt.
Az Egyesült Államokban megjelenő adatközlések közül a negyedik negyedéves GDP második becslését (ez csütörtökön jelenik meg) és a személyes kiadások árindexének januári adatait (ez pénteken lát napvilágot) érdemes kiemelni Regős Gábor szerint.
Az első becslés alapján az Egyesült Államok GDP-növekedése lassult a negyedik negyedévben, negyedéves alapon évesítve 2,3 százalékot tett ki az előző negyedéves 3,1 százalék után.
A személyi kiadások árindexe azért fontos mutató, mert ezt a Fed kiemelten figyeli döntései meghozatalakor. A személyes kiadások az Egyesült Államokban decemberben 2,6 százalékkal drágultak az előző havi 2,4 százalék után, azaz a drágulás bár nem magas, de a pénzromlás mértéke nem is tart a jegybanki célhoz.
