Lezárul egy fejezet a Magyar Nemzeti Banknál

Kedden tartja Matolcsy György elnöksége alatti utolsó ülését a jegybank monetáris tanácsa, viszont a piaci folyamatok alapján a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint nem várható kamatvágás. Jól zárta az évet a turizmus, kérdés, hogy az utolsó negyedévben legalább negyedéves alapon tudtak-e stabilizálódni a beruházások.

Nem várható az alapkamat módosítása Fotó: Kallus György

Pénteken az ipar termelői árainak és a termék-külkereskedelemnek a januári adatai jelennek meg – ez utóbbiból immáron csak egyetlen becslés lesz. Az ipari termelői árakban továbbra is erőteljes növekedés látszik: decemberben kilenc százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit és 0,3 százalékkal a novemberit. Ebben a növekvő gázár mellett a gyenge forintnak van szerepe és a jövőre nézve inflációs kockázatot jelent.

Utolsó ülés Matolcsy György vezetésével

Kedden tartja Matolcsy György elnöksége alatti utolsó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Az üzenetek értelmezése kapcsán azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a tanács kilenc tagjából csak háromnak jár le rövid időn belül a mandátuma, így tehát a jegybanki üzeneteknek azért marad súlya. Várakozásom szerint az alapkamat a mostani ülésen sem változik: az infláció magas, és bár a forint erősödött ez az egy évvel korábbi szintnél még így is érdemben gyengébb, ami nem tesz lehetővé kamatvágást.

 

Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás január végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok alapján tudjuk, hogy a deficit 67,8 milliárd forintot tett ki az első hónapban. – Ez nem egy kiugróan nagy hiány, de a januárt általában inkább egy kisebb többlet szokta jellemezni. A mostani kedvezőtlen adatban szerepe lehetett a prémium állampapírok kamatfizetésének – tette hozzá Regős Gábor.

Az MNB szerdán közli a hitelintézetek előzetes januári adatait. Decemberben a háztartások nettó hitelfelvevők, míg a vállalatok nettó hiteltörlesztők voltak, miközben mindkét szektor betétállománya növekedett – 198,8, illetve 718 forinttal –, azaz a vállalatok egyelőre úgy látják, hogy jobban megéri a pénzüket félretenni, mint beruházásokra fordítani.

Nemzetközi adatok is érkeznek

Az Eurostat hétfőn ismerteti a januári inflációs adatok második becslését. Az első becslés alapján az eurózóna inflációja a decemberi 2,4 százalékról 2,5 százalékra gyorsult, annak ellenére is, hogy havi alapon átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek az árak. A maginfláció stabilan 2,7 százalékon áll, e termékcsoport esetében a havi alapú árcsökkenés egy százalék volt.

Az Egyesült Államokban megjelenő adatközlések közül a negyedik negyedéves GDP második becslését (ez csütörtökön jelenik meg) és a személyes kiadások árindexének januári adatait (ez pénteken lát napvilágot) érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. 

Az első becslés alapján az Egyesült Államok GDP-növekedése lassult a negyedik negyedévben, negyedéves alapon évesítve 2,3 százalékot tett ki az előző negyedéves 3,1 százalék után. 

A személyi kiadások árindexe azért fontos mutató, mert ezt a Fed kiemelten figyeli döntései meghozatalakor. A személyes kiadások az Egyesült Államokban decemberben 2,6 százalékkal drágultak az előző havi 2,4 százalék után, azaz a drágulás bár nem magas, de a pénzromlás mértéke nem is tart a jegybanki célhoz.