Lényegében haszonárstopot vezet be a kormány az elszabaduló élelmiszerárak megfékezésére. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére mindenekelőtt emlékeztetett: az árrés azt mutatja meg nekünk, mennyivel haladja meg a termék ára annak beszerzési költségét. Ez az a többlet, amiből a vállalkozások működésük költségeit fedezik, és ezen felül ha a vállalkozásnál még marad pénz, az a haszon. Ez az, aminek a mértékéből vissza kíván venni a kabinet, és a tényleges megvalósulását pedig, ahogyan írtuk, ellenőrizni is lehet.
Molnár Dániel is elmondta, a beszerzéseket minden esetben számlázzák, amelyek alapján a beszerzési ár ismert, a hatóságok ezeket bármikor bekérhetik. De jó szolgálatot tehet még az árfigyelő is.
Az árfigyelőben a listába bevont harminc tétel jelentős részben megtalálható, így a termékek körének bővítésével az ellenőrzés egyszerű eszközévé válhat. Ugyanakkor az adatszolgáltatási kötelezettség a nagyobb üzletláncokra terjed csak ki kötelező jelleggel, a kisebb boltok önkéntes alapon csatlakozhatnak. Ezen felül problémaként merülhet fel a rögzített adatok hitelessége is. A helyszíni ellenőrzés (ami a másik ellenőrzési módot jelenti) megoldhatja ugyan ezt a problémát, azonban idő- és erőforrásigényes.
Viszont kiemelendő – emlékeztetett Molnár Dániel –, hogy a kötelező akciózás időszakában is megoldották a hatóságok az ellenőrzést, annak végén a korábban árstopos termékeket beszerzési áron kellett értékesíteniük a kereskedőknek.
A vezető elemző szerint nem lehet kivédeni, hogy a kereskedők más termékekkel próbálják kompenzálni a kieső bevételt, azonban a piaci erők ebben a helyzetben a kormányzat mellett állnak. Az alapvető termékek jellemzői, hogy vásárlásukat a fogyasztók nem tudják elhalasztani, emiatt itt a kereskedők is nagyobb nyugalommal emelhetnek árat, nem kell félniük olyan mértékben a kereslet visszaesésétől. Más, nem alapvető termékek esetében ellenben már sokkal árérzékenyebbek a fogyasztók, ami azt jelenti, hogy az árak emelésére a kereslet visszafogásával reagálnak, emiatt pedig a kereskedők sem tudnak olyan mértékben árat emelni, mint szeretnének.
Továbbá ilyen esetben megvan az esélye annak is, hogy a kormányzat majd tovább bővíti az érintett termékek körét, ami szintén óvatosságra intheti a kereskedőket az áthárítást illetően.
