Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta az általa vezetett első monetáris tanácsülés utáni sajtótájékoztatót. Ezen az eseményen ismerteti a jegybank a tanács döntésének hátterét. Ahogy beszámoltunk róla, a jegybank változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, és ezzel a várakozásokat igazolta. A hazai infláció 2026 elején mérséklődik csak a toleranciasávba, és csak év végére közelíti meg a háromszázalékos célt. Idén éves átlagban 4,5–5,5 százalék közötti infláció várható, jövőre 2,9–3,9 százalék között húzódhat. A makropályával kapcsolatban elmondta, hogy az év első fele még egy alacsonyabb, 1–1,5 százalékos növekedést hozhat, majd az év második felében három–négy százalék között lehet a GDP-bővülés mértéke. A költségvetési hiány kapcsán rámutatott, a kormány elkötelezett a hiány tartása mellett, szerinte a kormánynak megvannak az eszközei; ha esetleg úgy látják, hogy szükség lesz rájuk, akkor lépnek.
Fotó: Kallus György
Ezért van szükség a falusi bankautomatákra
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint ma alig ezer településen van bankautomata, miközben Magyarországon 3155 településen élnek emberek. Ezért a kormány célja, hogy a készpénzhasználat bővítése érdekében minden magyar településen legyen ATM – emlékeztett a Duol. A lap megkeresett több kistelepülési polgármestert, hogyan fogadták a kormány bejelentését és hogy állnak a bankautomaták telepítésével.
Elindult az új otthonfelújítási program
A Magyar Államkincstár várja a jogosulttá vált nyugdíjasok igényléseit a vidéki otthonfelújítási programban – közölte a Magyar Államkincstár. Szerdán hatályba léptek a vidéki otthonfelújítási program módosításai, így kibővült a kedvezményezetti kör, és mostantól a kistelepüléseken nyugdíjasok is igényelhetnek legfeljebb hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást a felújítási költségek legfeljebb ötven százalékára.
A rendelet alapján csaknem 2900 településen jogosultak az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők igénybe venni a támogatást. A támogatást úgy állapítják meg, hogy fele-fele arányban tartalmaz vállalkozási díjat és anyagköltséget.
Az árrésstop hatására javul a hazai árszínvonal
Több százalékpontos árszintcsökkenést remél a Nemzetgazdasági Minisztérium az árrésstoptól. Az előzetes adatok szerint ez teljesülni látszik, mivel ezzel a magyar élelmiszer-kereskedelem újra az alacsonyabb árszínvonalú piacok közé tartozhat. Az ad hoc ár-összehasonlítások azonban torzíthatnak.
Nem lehet két eltérő súlyú, de azonos kategóriájú (például császárzsömle) terméket összehasonlítani, még ha azt mindenhol ugyanúgy hívják is. Nem lehet egy léalma-minőségű gyümölcsöt összehasonlítani egy jó minőségű étkezési almával. Meglepő, de a márkatermékek árát sem feltétlenül lehet összehasonlítani egy másik országéval, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a szóban forgó márka ugyanúgy pozicionált (marketing) az egyik országban, mint a másikban. Jó példa erre a La Rustique camembert sajt, amelynek a 125 grammos változata itthon az Auchanban 1679 forint, a franciaországbeli Colmarban lévő E. Leclerc-ben a 250 grammos változata csak 2,19 euró, és például a közeli Ausztriában működő Billában sem sokkal drágább annál, itthon mégis négy euró körüli az ára. Valójában egy oka van ennek az anomáliának. A hazai franciakulinária-kereslet alacsony, nehezen lehet jó minőségű eredeti francia sajtokhoz jutni, így ez a termék itthon kuriózumnak számít, Franciaországban viszont egy márka a sok közül.
Megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét a kormány
Idén januárban a kormány 3,2 százalékkal emelte a nyugdíjakat, ami mintegy két és fél millió nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek jelentett érdemi segítséget. A kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása négy és fél százalékra módosult, ezért a nyugdíjasoknak novemberben összesen 91 milliárd forintnyi kompenzáció jár. Ez fejenként átlagosan több mint 39 600 forintot jelent, ezt a pénzt minden nyugdíjas számára biztosítja a kormány.
