A jelenlegi ingatlanárak mellett kézenfekvő lenne a lakásbérlés térhódítása, ám egy ilyen változás lassú folyamat, semmiképpen nem egy évtized alatt következne be – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy a jelenlegi ingatlanárak és hitelek mellett előtérbe kerülhet-e a lakásbérlés a saját tulajdonnal szemben. Kifejtette: idehaza kiemelkedően magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya, ezt bármilyen felmérés egymástól függetlenül igazolja. Ebbe beletartozik az is, hogy például a munkahelyük miatt olyanok is laknak bérlakásban, akiknek (akár az ország másik részében) van saját ingatlanuk.
A népszámlálási adatok alapján Budapesten húsz százalék a bérlők aránya, beleértve a külföldieket is, akik Magyarországon kis hányadban rendelkeznek saját tulajdonnal – arányuk így is Budapesten a legmagasabb, az országos átlag mintegy duplája.
A képet tovább árnyalja az is, hogy aki a fővárosban vett lakást, nem biztos, hogy ott is él – például kiadta az ingatlanát, lásd a befektetési célú vásárlásokat.
Mindent egybevetve a fiataloknál lehet reális opció a bérlés különböző időtávra, ám a piac mégsem változik ekkorát, főleg nem rövid idő alatt, és ebben több tényezőnek is jelentős szerepe van. Az egyik ilyen az öröklés, van, akiknek ez a továbblépés, önállósodás kulcsa vagy kezdete. Arra is van példa, hogy a megörökölt ingatlanba költözik be például az unoka, ám ha többen örökölnek és a szóban forgó ingatlant eladják, az jelentheti az önrészt a továbblépéshez.
Azon túl, hogy Közép-Európában a statisztikák alapján ragaszkodnak a saját ingatlantulajdonhoz (Horvátországban és Romániában ez az arány valamivel még magasabb, mint nálunk, vetette közbe a szakértő), a bérleti díjak összege is érv lehet a saját tulajdon mellett. Ugyanis az albérlet ára sok esetben magasabb lehet, mint egy hitel törlesztőrészlete. A szakértő gyors összevetéséből kiderül, ha a negyedmillió forintos budapesti bérleti díjjal számolunk, ez az összeg egy húsz évre felvett, harmincötmillió forintos hitel törlesztőrészlete.
Ha pedig valaki ezenfelül rendelkezik nyolcmillió forint önrésszel, 43 millió forintból már egy garzont vehet. Ugyanakkor az is igaz, hogy jelenleg sok esetben az önerő jelenti a szűk keresztmetszetet. Ám ahogy Balogh László fogalmazott, a bérlők nyitott szemmel járnak és figyelik a lehetőségeket.
Ami a saját lakásra felvett hitel mellett szólhat még az, hogy a lakásárak mellett a jövedelmek is nőnek. Ebben látszólag semmi új nincs, ám a hitelezés az elsőlakás-vásárlóknak kiemelten fontos lehet, hiszen a lakásárak gyorsabban emelkednek, mint a fizetések. Ha a jelen ingatlanpiaci helyzetet nézzük, a több ingatlan-adásvétel az eladóknak kedvez és nőnek az árak, mint jelenleg, míg ha csökken az adásvételek száma, a vevők kerülnek jobb helyzetbe. Egy kedvező hitelkonstrukcióban az adott kamatperiódusra viszont fixált a törlesztőrészlet, míg a várható jövedelem évről évre emelkedik.
Bár a példa nem feltétlenül életszerű, szemléltetheti, miért gondolkodnak a lakásvásárlók kölcsönfelvételen. Ugyanis Budapesten tízévnyi átlagjövedelem árából lehetne megszerezni egy ötven négyzetméteres lakást,
míg Debrecenben az átlagjövedelmi szinteket és a fővárost közelítő árakat figyelembe véve tizenegy év kellene ugyanehhez.
A szakértő úgy összegzett, a bérlést sokan sokszor átmeneti megoldásnak tekintik, ha változnak is a piaci arányok, lassú, több évtizedes folyamatról van szó, és semmiképpen sem a következő tíz évben fog drasztikusan csökkenni a saját tulajdonú ingatlanok hányada Magyarországon.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
