Az árcsökkentő bejelentések napja volt a mai

Távközlési szolgáltatók, bankok és üzemanyag-kereskedők sorra tették közzé a vállalásaikat.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Egymás után jelentették be szerdán a telekommunikációs szolgáltatók, hogy a kormány kérésének megfelelően idén nem emelik az árakat. Ennél nagyobb meglepetés volt azonban, hogy a bankok is beadták a derekukat, pedig korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kilátásba helyezte az árstopokat a banki szolgáltatásokra, amiről elvileg szerdán tervezett dönteni a kormány. Közben az energiaárak is zuhantak, az olaj négy éve nem volt ilyen mélyponton. Azaz minden adott ahhoz, hogy tovább csökkenjen az infláció Magyarországon – írja a Világgazdaság. 

„A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívására a 4iG-csoport távközlési vállalatai önkéntes díjcsökkentést hajtanak végre az inflációkövető díjkorrekcióval érintett lakossági tarifák esetében. A One Magyarország emellett új, kedvező árú ajánlatokat is bevezet lakossági ügyfelei számára” – közölte a cégcsoport szerdán azt követően, hogy hetek óta élénk tárgyalásban volt a szaktárca a telekommunikációs szolgáltatókkal.

A kormányfő és a nemzetgazdasági miniszter is többször jelezték már korábban az elmúlt hetekben, hogy a szolgáltatások áremelkedéseit sem tartják indokoltnak az élelmiszerek drágulása mellett. Nagy Márton a március 31-én tartott sajtótájékoztatón beszélt nyilvánosan arról, hogy közel lehet a megegyezés az érintett vállalatokkal, amelyektől elvárja a kormány az önkéntes árcsökkentést.

• A Magyar Telekom azt közölte, hogy 2026 első fél évének végéig a már meglévő csomagok havidíja is változatlan marad, azaz nem hajtja végre a 2024-es évre vonatkozó 3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekciót fogyasztói körében,
• hiába jelentette be a Yettel január 15-én az áremelést, most azt ígéri, hogy meghatározott lakossági számlás díjcsomagok esetében, „határozott idejű kedvezményt biztosít”, aminek mértéke 3,7 százalék, azaz lényegében visszavonta az év eleji döntését,
• a One Magyarország pedig azt vállalta, hogy új, mérsékelt árú lakossági ajánlatokat vezet be a piacra.

A bankok is együttműködnek

A legnagyobb gond talán a bankokkal kapcsolatban fogalmazódott meg, akik sokáig vonakodtak az önkéntes árcsökkentéstől. Nagy Márton a múlt heti sajtótájékoztatóján még azt mondta, nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén árstopra, miután a hetek óta tartó egyeztetések nem vezettek eredményre. A bankoktól azt várta, hogy önkéntes alapon 2024. december 31-i szintre visszaállítják a lakossági fizetési számlához kapcsolódó díjakat, ennek hiányában a kormány pedig szerdán készült dönteni a beavatkozásról. Épp ezért volt tehát meglepetés a keddi bejelentés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank megállapodott a bankszövetséggel.

A megállapodás értelmében a telekommunikációs cégekhez hasonlóan a pénzintézetek 2026. június 30-áig az inflációs és egyéb, belső működési költségüket nem érvényesítik lakossági ügyfeleiknél.

Továbbá a jegybank kérésére a bankszektor tagjai önként vállalták, hogy a magasabb inflációs időszakban – amíg az infláció egymást követő 3 hónapban nem csökken a jegybanki toleranciasáv, azaz 4 százalék alá – a bankok átmenetileg, kedvezményesen ingyenessé teszik ügyfeleik számára az alapszámla-vezetést. Emellett együttműködnek az MNB-vel a bankszámlacsomagok összehasonlíthatóságát biztosító megoldások kialakításában. 

De mik is ezek a vállalások?

Az OTP Bank vállalta, hogy kész ellensúlyozni a jogszerűen alkalmazott és 2025. március 1-jén bevezetett lakossági bankszámlákra, bankkártyákra és elektronikus banki szolgáltatásokra vonatkozó inflációs díjemelést. A vállalás keretében több milliárd forint értékű kedvezményt biztosít, továbbá 2025. május 1. és 2026. április 30. között összesen csaknem kétmilliárd forinttal csökkenti a lakossági ügyfelei által fizetendő banki költséget.

A Gránit Bank bejelentette, hogy az ügyfeleit 2025-ben nem érintette banki díjemelés.

A K&H Bank azt közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatának megfelelően önkéntes árkorlátozási vállalást tesz: azaz a 2025. április 1-jei hatállyal meghirdetett inflációs és egyéb működési jellegű okból bevezetett lakossági bankszámlavezetési és bankkártya-szolgáltatási díjemelését 2025. május 1-jétől kezdődő akció keretében 2026. június 30-ig nem számítja fel. Az akció alatti díjak mértéke megegyezik a 2025. január elejei díjszabással.

A Raiffeisen Bank március elsejével szintén csökkenti lakossági ügyfelei napi bankolással kapcsolatos kiadásait, így 2026. június 30-ig kedvezményeket biztosít a lakossági bankszámla- és kártyadíjakból. A teljes kedvezménycsomag összességében megegyezik a bank által 2025-ben jogszerűen végrehajtott inflációs díjemelés mértékével.

A CIB Bank pedig közölte: az inflációs szintnél ugyan jóval alacsonyabb, korábban jogszerűen végrehajtott díjemelések értelmében 2025. április 1-jétől beszedett magasabb díjak különbözetét visszatéríti ügyfeleinek.

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. ugyancsak csatlakozik a bankok önkéntes vállalásához, és a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésének megfelelően mérsékli lakossági bankszámlái és bankkártyái díjait. A bank vállalta, hogy ellensúlyozza a jogszerűen alkalmazott és 2025. március 1-jén bevezetett lakossági bankszámlákra, bankkártyákra és elektronikus banki szolgáltatásokra vonatkozó inflációs díjemelést.

Az MBH Bank szintén kedden közölte: eleget tesz a minisztérium azon kérésének, hogy a pénzintézetek mérsékeljék a számlavezetéshez kapcsolódó lakossági díjaikat.⁣ Az MBH Bank a már meghirdetett, 2025. április 30-ától alkalmazandó, az inflációra tekintettel történő díjemelés mértékével, így összesen közel 1,5 milliárd forinttal csökkenti, és 2026. június 30-ig nem emeli a lakossági bankszámlákra és betéti kártyákra vonatkozó, ügyfelei által fizetendő díjakat. Az MBH Bank korábban meghirdetett kedvezményei továbbra is érvényben maradnak az ügyfelek számára, így többek között a havi számlavezetési díjból elérhető e-kivonat és bankkártyás fizetési kedvezmény is. 

Az Erste vállalja, hogy 2026. június 30-ig biztosan nem emeli az infláció mértékével a lakossági bankszámlák és bankszámlákhoz kapcsoló betéti kártyák díjait, ahogyan ezt az idén sem tette meg – közölte a pénzintézet szerdán.
 

A külső körülmények is kedveznek az inflációs folyamatoknak

Nemcsak a hazai, a külső körülmények is kedveznek az inflációs folyamatoknak. Donald Trump vámháborújának ugyanis van egy kellemes következménye: a vámbejelentés óta zuhannak az energiaárak. Persze ez főként a recessziós félelmeknek tudható be, mindenesetre az európai piacon mérvadó Brent ára az elmúlt egy hétben több mint tíz százalékkal esett és már hatvan eurónál tartózkodik, amire több mint négy éve, 2021 eleje nem volt példa.

Emellett a gáz, aminek mozgására nagyon érzékenyen reagál a forint és a magyar gazdaság, szintén jelentősen esett a holland tőzsdén, cikkünk írásakor 35 eurónál járt. A nagy kérdés ugyanakkor, hogy az üzemanyagárakban pontosan mennyit látunk majd visszaköszönni az olajár eséséből. A nagykereskedelmi ár 12 forintos csökkentését jelentették be, amit ha egy az egyben érvényesítenek a kereskedők, akkor 590 forintba kerülhet egy liter benzin.

Ezeknek a bejelentéseknek az infláció szempontjából órási jelentőségük van. Márciusban kellemes meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal, miután közölte, hogy az elemzői konszenzusnál is jobban mérséklődött az infláció, 4,7 százalékra. Elemzők szerint ezzel nincs vége a kedvező trendnek, a március 17-én bevezetett árrésstop ugyanis áprilisban fog teljes egészében megjelenni az adatokban, így közel lehet már a 4 százalékhoz is a pénzromlás üteme. Ráadásul könnyen ott is maradhat a következő hónapokban, nagy valószínűséggel ha ki is vezeti a május végéig szóló árrésstopot a kormány, azt csak fokozatosan fogja megtenni.