Kiberbűnözés: érdekeltté kell tenni a bankokat is a megelőzésben

Ugyan a legtöbb esetben a banki ügyfelek súlyos gondatlanságuk miatt lesznek online csalás vagy kiberbűnözők áldozatai, egyre több esetben vetődik fel az is, hogy a banki rendszerek nem reagálnak kellő gyorsasággal vagy érzékenységgel.

2025. 06. 04. 8:33
Illusztráció Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly több mint 226 ezer kártyás átutalást és tranzakciót érintő visszaélés történt hazánkban, több mint 41 milliárd forint értékben. Ebből 31 milliárd forintot a lakosság, 10 milliárdot pedig az üzleti szféra vesztett el – közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy keddi sajtótájékoztatón annak kapcsán, hogy hétfőn Varga Mihály jegybankelnök bejelentette: az MNB öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését. 

A bankok által az ügyfelekre terhelt visszaélési károk aránya a 2020 előtti 10 százalékról 92 százalékra emelkedett az tavalyi évre. 

A kibercsalások ugyan szerte a világban emelkednek, ám Magyarországon erőteljesebb a gyorsulás. Ma hazánkban egymillió forintnyi bankkártyás forgalomból 300–400 forint a csalárd ügyletek aránya – ez az európai középmezőnybe helyezi hazánkat – írja az Index ezzel kapcsolatban. 

Kifejtik: a pénzügyi kibercsalások jellege az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban a fizikai bankkártyák ellopása és lemásolása volt jellemző, ma már sokkal inkább az adathalászat, a pszichológiai manipuláció, hamis befektetési ajánlatok és webshopmásolatok dominálnak. 

Az öt leggyakoribb visszaélési forma közé tartozik 

  • a hamis befektetés, 
  • hamis banki vagy webáruházi oldalak, 
  • a csomagküldős csalások,
  •  az „unokázós” módszer 
  • és a romantikus csalások.

Viszont jelenleg a visszaélések következményeit illetően egyértelmű tendencia figyelhető meg: egyre nagyobb arányban terhelik a károkat az ügyfelekre. Míg korábban a bankok viselték a kár nagy részét, addig ma az átutalásos csalások esetében az ügyfelek több mint 98 százalékában, kártyás csalásoknál pedig 72 százalékban viselik a veszteségeket. Míg ennek oka – és ezt az MN alelnöke is elismerte – leggyakrabban az ügyfél súlyos gondatlansága, egyre több esetben vetődik fel az is, hogy a banki rendszerek nem reagálnak kellő gyorsasággal vagy érzékenységgel.

Éppen ezért kellett most lépnie a kormánynak: átfogó intézkedéscsomagot hirdettek meg „öt csapás” néven, ezek 2025. július 1-jétől lesznek érvényben.

Ennek kulcseleme egy központi visszaélésszűrő rendszer (KVR) létrehozása, amely a Giro Zrt. üzemeltetésében valós idejű adatfeldolgozással segíti a gyanús tranzakciók kiszűrését. A rendszer fél másodpercen belül képes visszajelzést adni a banknak, így a pénzmozgások megállíthatók lesznek még a végrehajtás előtt. A rendszer hatékonyságának alapfeltétele a megfelelő mennyiségű adat. Ezért az MNB célja, hogy a bankok mihamarabb csatlakozzanak a rendszerhez, és saját valós idejű szűrőrendszereiket is fejlesszék. Az MNB szankcionálni fogja azokat, akik a hátralévő egy hónap alatt sem készülnek el.

Ugyanakkor az Index kérdésére Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy adatvédelmi szabályok miatt nem lehetett „ősadatfeltöltést” végezni, így a rendszer tanulása és a finomhangolása fokozatosan történik.

Ma az azonnali fizetési rendszer (AFR) idején, amikor az utalások öt másodperc alatt érnek a címzetthez, külön kihívás, hogy a csalók által használt úgynevezett gyűjtőszámlákat gyorsan meg kell találni.

A gond az, hogy ezek a számlák gyakran strómanok nevére nyitott, látszólag szabályos bankszámlák, ahonnan a pénzt gyorsan továbbítják külföldre, vagy készpénzben veszik fel. A jelenlegi banki rendszerek nem látják az összes utalást, de a KVR Bartha Lajos tájékoztatása szerint képes lesz hálózati mintázatok alapján ezeket a számlákat is gyorsan azonosítani – észlelni tudja, ha szűk intervallumon belül több banktól is számos, esetleg nagy értékű utalás érkezik az adott számlára. Erről értesíteni tudja a küldő, de a fogadó bankot is. A KVR össze lesz kötve a bűnüldöző szervekkel is, így a csalásgyanús esetek a korábbiaknál jóval gyorsabban jutnak majd a rendőrség tudomására, hozzásegítve őket a hatékonyabb fellépéshez – írja az Index.

Fontos eleme a tervezett öt csapásnak az is, hogy a pénzintézet abban az esetben is köteles viselni a kárt, ha a csalók a bank nevében manipulálták az ügyfelet (pl. telefonos hívás vagy megtévesztő internetbanki oldal létrehozásával).

Ennek a szabálynak az a célja, hogy a bankokat is jobban érdekeltté tegyék a védekezésben. Virág Barnabás közlése szerint Hollandiában, ahol hasonló szabályozást vezettek be, egy év alatt 69 százalékkal csökkentette az ügyfelekre háruló kárt.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.