Mesterséges intelligencia: milyen munkákban alkalmazzák a magyar cégek?

A magyar vállalatok komoly lépést tettek a digitalizáció irányába, a 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok egyre tudatosabban fordulnak a technológiai fejlesztések, különösen a mesterséges intelligencia (MI) felé. Az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciát jellemzően fordításra és tolmácsolásra, szövegfeldolgozásra, valamint a marketingkommunikációra használják.

Illusztráció Fotó: ThisIsEngineering Forrás: Pexels

Látványos növekedéssel 37 ponttal történelmi csúcsra ért a digitális alindex a K&H innovációs index 2025 első félévi adatai szerint. Ez hétpontos javulást jelent az előző fél évhez képest, és jól mutatja, hogy a magyarországi, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok egyre tudatosabban fordulnak a technológiai fejlesztések és a mesterséges intelligencia (MI) felé – különösen a mesterséges intelligencia, az IoT, valamint a digitális eszközhasználat terén – írja a bank közleménye. 

A mesterséges intelligenciát egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a magyar cégek is. Fotó: Shutterstock

A K&H innovációs index 2025 első félévi adatai szerint a digitális innovációs alindex országos szinten rekordszintre emelkedett (37 pont), ám jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, hogy egy vállalat mekkora árbevétellel működik, melyik szektorban tevékenykedik, illetve az ország mely régiójában található. A legnagyobb ugrást az 1,1–2 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok mutatták: körükben nyolc ponttal, 30-ról 38-ra nőtt a digitális alindex értéke. Ez a kiugrás egyértelműen azt jelzi, hogy az eddig középszinten mozgó cégek körében egy tudatosabb technológiai nyitás indult el: 

• az MI 
• és a távmunka-infrastruktúra területén.
  
  Szintén nyolc ponttal nőtt a digitalizációs aktivitás a legkisebb, 300 millió–1 milliárd forint árbevételű cégek körében (26-ról 34-re), ami biztató előrelépés. Ezzel szemben a négymilliárd forint feletti árbevételű vállalatok körében nem történt előrelépés – náluk gyakorlatilag stagnált a digitális fejlesztési dinamika, igaz ugyan, hogy minden más cégkategóriánál jelentősen magasabb, 49 ponton. Ez arra utalhat, hogy sok nagyvállalat a korábbi időszak beruházásaival már elérte a legfontosabb célokat, de a jelenlegi gazdasági környezetben óvatosabbá vált a további fejlesztésekkel.

Régiós bontásban Kelet-Magyarországon történt a legnagyobb, tízpontos előrelépés a digitális innováció terén, tekintve, hogy az előző fél évben ott mérték a legnagyobb elmaradást. A vállalatok itt több területen is nyitottabbá váltak a fejlesztésekre, különösen az MI-alkalmazás, az automatizáció és a digitális eszközhasználat terén. A mutató alapján úgy tűnik, a térség cégei tudatosan igyekeznek zárkózni a központi és nyugati régiókhoz. 

Nyugat-Magyarországon szintén emelkedett a digitális alindex, a növekedés mértéke hétpontos volt. Ehhez képest Közép-Magyarország, amely hagyományosan vezető szerepet tölt be a technológiai fejlesztések terén, „csak” ötpontos előrelépést mutatott, ezzel azonban meg is haladta a 40 pontos szintet. Ez részben annak is betudható, hogy ebben a térségben már sok vállalat elérte a digitalizáció egy fejlettebb szintjét, és a növekedés már nem mennyiségi, hanem minőségi dimenzióban zajlik.

 

A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban történt a legnagyobb elmozdulás

Ágazatok szerint a szolgáltató szektor emelkedett ki: a cégek itt alkalmazzák legnagyobb arányban az MI-t, különösen az ügyfélkapcsolati rendszerekben, online értékesítésben és marketingautomatizációban. A szolgáltatók gyorsan felismerik, hogy a digitális fejlesztések nemcsak belső hatékonyságot, hanem versenyelőnyt is biztosítanak az ügyfélélmény terén. Meglepő, de figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági szektorban is, ahol a digitalizáció korábban alacsonyabb szintről indult. Az elmúlt időszakban azonban az IoT-alapú termelésirányítás (pl. talaj- és vízérzékelők, drónalapú permetezés) és az okosmérők bevezetése látványos javulást eredményezett az alindex értékében.
A kereskedelem és az ipar digitális indexe viszont alig változott – itt a cégek már korábban elindították a digitalizációs projekteket, jelenleg pedig inkább az integráció és a finomhangolás fázisában tartanak.
 

A digitális fejlesztések: visszatértek a cégek a korábbi lendülethez

Tízből négy vállalat (43 százalék) számolt be valamilyen digitális fejlesztésről az elmúlt két évben, ami újra eléri az egy évvel ezelőtti rekordértéket, és jelentős visszakorrigálást jelent a fél évvel korábban tapasztalt visszaeséshez képest, bár a korábbi csúcsokat még nem közelíti meg. A fejlesztések leggyakrabban szoftverbeszerzésre, távmunka-támogató eszközökre, automatizálási megoldásokra, valamint AI- vagy big data alkalmazásokra vonatkoznak. A cégek több mint fele (55 százalék) fontosnak tartja a digitális transzformáció kérdését a működésében – ez a mutató enyhén javult az előző félévhez képest, és azt jelzi, hogy a vállalatok stratégiai horizontján egyre inkább ott szerepel a technológiai alkalmazkodás. Bár a digitális transzformációt legfontosabb feladatként csak a cégek hat százaléka kezeli, megállt a korábbi stratégiai érdektelenség, és javult a digitalizációval kapcsolatos attitűd.
 

A kutatás szerint a vállalatok 44 százaléka már használ AI-alapú megoldásokat, a leggyakoribb felhasználási területek a fordítás és tolmácsolás (25 százalék), a szövegfeldolgozás (16 százalék), valamint a marketingkommunikáció automatizálása (15 százalék). Ugyanakkor a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések aránya most lett a legmagasabb az index történetében, elérte a 20 százalékot.

Internetalapú működés (IoT): egyre több szenzor, egyre okosabb működés

A dolgok internete (IoT) eszközök is terjednek: a cégek több mint fele alkalmaz valamilyen IoT-megoldást. A legelterjedtebb megoldások közé tartozik az energiafelhasználás monitorozása okosmérőkkel (25 százalék), a termékekbe épített szenzorok használata a gyártási folyamat vagy logisztikai követésre (14 százalék), valamint elsődlegesen a járműkövetés (26 százalék), amely stabilan jelen van a cégek működésében. Az ilyen eszközök használata lehetővé teszi, hogy a vállalatok valós idejű adatok alapján döntsenek, optimalizálják folyamataikat, és pontosabban mérjék az energiahatékonyságot, karbonkibocsátást vagy logisztikai teljesítményt.
A digitális innováció erősödését jól tükrözi a munkavállalók eszközhasználata is. Jelenleg már közel négyötödük használ napi szinten internetet a munkavégzés során – ez a legmagasabb arány a mérés történetében; 63 százalék alkalmaz hordozható informatikai eszközt, például laptopot vagy tabletet, és nőtt az informatikai képzésekben részt vevő vállalatok aránya is: 16 százalékra emelkedve a korábbi, mélypontot jelentő 12 százalékról.