Vegyes képet mutathat a májusi infláció, amelyet a szokottnál is nagyobb bizonytalanság övez a kormányzati intézkedések következtében – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a májusi inflációs adatokat. A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest – hasonlóan, mint áprilisban – 4,2 százalékkal emelkedhettek, míg az előző hónaphoz képest stagnálhattak. Azaz továbbra sem sikerül a jegybank 4 százalékos céltartománya alá szorítani drágulást.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy két egymással ellentétes narratívára ad lehetőséget a májusi adat. Egyrészt havi alapon vélhetően stagnálást láthatunk az általános árszínvonalban, vagyis 0,0 százalékos hó per hó inflációs rátát, ami mindenképpen kedvező, és ennek alapján elmondható, hogy az inflációt fékező intézkedések hatékonyan működnek, még ha emögött csak részben húzódik meg a kormányzati intézkedések hatása. Bár az árrésstop maga érdemben már vélhetően nem húzta le az élelmiszerárakat havi szinten, a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók által vállalt árbefagyasztás hatásai a májusi adatban már érvényesülhettek. Ugyanakkor az üzemanyagok árának megfigyelési időszak alatti jelentős esése lesz az, ami leginkább visszahúzza majd az egyhavi inflációs rátát.
A másik narratíva az év per év indexhez kapcsolódik, amely változatlanul 4,2 százalékon állhat. „Mindez azt jelentené, hogy továbbra is a cél felett alakul az infláció egy olyan magyar gazdaságban, amely 2022 közepe óta stagnál, amelynek kibocsátási rése negatív (tehát keresleti oldalról dezinflációs nyomás van), és ahol mindemellett számos árleszorító intézkedés van érvényben” – magyarázta az ING Bank elemzője, aki szerint a magasan ragadó infláció semmiképpen sem tekinthető kedvező folyamatnak.
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint a májusi adatközlésben több tétel is nehezíti a becslést. Már megjelenhetett a piperecikkekre kiszabott árrésstop, illetve a szolgáltatói önkéntes akciózások hatása az adatokban, valamint az élelmiszerek áresése és az olcsóbb üzemanyagok is lefelé vihették a havi árindexet. A rezsitételek viszont a másik irányba viszik az inflációt, itt emelkedést számolhatott el a KSH.
Ezzel együtt is összességében a becslésünkre inkább a lefelé mutató kockázatokat látjuk erősebbnek, tehát egy, a 4,2 százalékos várakozásunktól alacsonyabb infláció sem lenne meglepetés
– jelezte az elemző.
A konszenzustól eltérő és véleményt fogalmazott meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki arra számít, hogy valójában távolodott a jegybank 4 százalékos céljától a pénzromlás mértéke, és 4,6 százalékos inflációval számol. Szerinte az év hátralévő részében a 4,0–4,6 százalékos sávban mozoghat az inflációt, azaz ez most egy lokális csúcspont lehet.
