Alaposan átformálja az időjárás a jövőbeni energiaszükségletet

Az időjáráshoz való alkalmazkodás jegyében alakul át az ország energiaszükséglete. Nyáron növekszik az áramfogyasztás, földgázra pedig továbbra is szükség lesz, de a fűtésben betöltött szerepe csökken, és inkább az áramtermelés kiegyenlítésében játszik majd nagyobb szerepet, hiszen teret nyernek a naperőművek is.

A tiszaújvárosi erőmű korszerűsítése sem véletlen, a korszerű gázüzemi blokkok szintén az ország energiabiztonságát szolgálják rugalmasan változtatható kapacitással Fotó: Kállai Márton Forrás: Kállai Márton

Az atomerőművi és más hőerőművi kapacitások esetében a felmelegedés egy kevésbé látványos, de fontos kockázatot jelent: a hűtővíz hőmérsékletének emelkedése és az alacsonyabb nyári vízhozamok szűkíthetik az üzemi mozgásteret. Ez nem azonnali ellátásbiztonsági problémát jelent, hanem hosszabb távú tervezési kihívást – magyarázta a kutató.

A földgáz szerepe ebben az átalakulásban nem megszűnik, hanem átalakul. Az enyhébb telek miatt a fűtési célú gázfelhasználás hosszabb távon mérséklődhet, miközben a villamosenergia-igény növekedése közvetett módon új szerepet ad a gáznak. Egyre inkább kiegyenlítő, tartalék jellegű energiahordozóvá válhat, amely segít kezelni a megújuló alapú termelés ingadozásait és a szélsőséges időjárási helyzetekből fakadó terheléseket.

A felmelegedés nem egyetlen ágazat problémája, hanem rendszerszintű kihívás. A mezőgazdaság vízigénye, a vízgazdálkodás korlátai, az energiarendszer nyári terhelése és a földgáz átalakuló szerepe mind ugyanarra az alapfolyamatra vezethetők vissza. A Kárpát-medencében a következő évtizedek legfontosabb kérdése nem az lesz, hogy változik-e az éghajlat, hanem az, hogy milyen gyorsan és mennyire tudunk alkalmazkodni a már zajló változásokhoz.