Kiderült, mit vár a Z és az Alfa generáció a munkaerőpiacon

Egyre élesebb a feszültség a munkáltatói elvárások és a diákok valós igényei között a hazai munkaerőpiacon. A MŰISZ Iskolaszövetkezet friss elemzése szerint miközben a cégek „kész” szakembereket keresnek gyakornoki pozíciókra, a fiatalok számára a rugalmasság és a tanulási lehetőség a prioritás.

Jövőre már nem az olcsó munkaerőt jelenti majd a diákmunka Fotó: Kallus György Forrás: Kallus György

A fővárosban a fiatalok valóban válogathatnak a lehetőségek között, hiszen rengeteg a gyakornoki program, a számukra vonzó startupok, tech cégek, ügynökségek is keresik a Z és Alfa generációs kollégákat. A vidéki régiók kínálatában a fiatalok sokkal kisebb mozgástérrel rendelkeznek, gyakran kompromisszumot kell kötniük bérezésben vagy feladatkörben, a munkáltatók ezeken a területeken ritkábban élik meg a versenyhelyzetet, ezért lassabban változnak.

A legfiatalabb korosztály (19–22 évesek) számára a munkavállalás elsődleges célja a „zsebpénzszerzés”, náluk még kevésbé fontos a szakmai fejlődés. A 20–22 éves korosztálynál is még a fő motiváció a bérezés, ugyanakkor a pozícióra jelentkezés során már előtérbe kerül a szakmai fejlődés és a karrierlehetőség, valamint a cég ismertsége is. A 23–26 éves korosztálynál a bérezés háttérbe szorul, számukra a szakmai fejlődés és a karrierlehetőség lesz a prioritás, ők már tudatosabban készülnek arra, hogy az adott cégnél, ahol kezdetben gyakornoki pozícióban dolgoznak, később akár főállású munkavállalóként tudják folytatni.
 

Mi lehet a siker kulcsa?

A szakértők szerint a munkáltatóknak érdemes valódi rugalmasságot kínálniuk a diákok számára. Jellemzően heti 20–25 óra lehet az elvárás, órarendhez igazodva, részleges home office lehetőséggel.

Fontos, hogy a cégek megértsék, 

a diák nem egyenlő az olcsó munkaerővel, hanem egy befektetés.

 Mentorálás és strukturált visszajelzés nélkül magas lesz a fluktuáció. Egy fiatal akkor tart ki hosszabb ideig egy cég mellett, ha egyszerű, transzparens feladatkiosztás mellett dolgozhat, ha érzi a fejlődést, és úgy látja, hogy amit elsajátít, az később jól mutat az önéletrajzában.
A MŰISZ tapasztalatai szerint a sikeres gyakornoki programok 40–70 százaléka végül teljes állású foglalkoztatáshoz vezet, így ez a legkisebb kockázatú utánpótlási csatorna a vállalatok számára. A gazdasági nyomás és a növekvő bérköltségek ellenére a diákmunka marad a legbiztonságosabb „előszoba” a tehetségek alkalmazásában.