Továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés, a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet okán – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő online sajtótájékoztatón kedden.
Hozzátette: az elmúlt hetekben az iráni háború kitörésével az energiaárak gyors megugrását és a pénzügyi piaci kockázatkerülés erősödését lehetett látni világszerte. A nemzetközi fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásainak folyamatos, körültekintő elemzését kiemelten fontosnak nevezte. A jelenlegi turbulenciák egyeseket a 2022-es energiaválság eseményeire emlékeztethetnek, ugyanakkor a magyar gazdaság fundamentumai érdemben erősebbek, mint a 2022-es energiaválság kezdetén – mondta.
Ebben a "turbulens közegben" publikálják majd csütörtökön a márciusi Inflációs előrejelzést, amely szerint az inflációs cél változatlanul 2027 második felében érhető el fenntarthatóan. Ismertetése szerint az iráni háború következtében jelentősen emelkedtek az energiaárak, az európai gázárak a közel-keleti konfliktus okozta ellátási zavarok hatására az elmúlt egy év legmagasabb szintjére emelkedtek.
A konfliktus elhúzódása vagy kiterjedése esetén az olaj- és gázárak további tartós emelkedése érdemi inflációs kockázatot jelent, különösen az energiaimporttal bíró gazdaságokban
– fejtette ki.
A jelenlegi előrejelzést ezért a szokottnál nagyobb bizonytalanság övezi, a tanács kockázati értékelése alapján az előrejelzés alappályáját többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik. Szorosan követik az energiapiaci folyamatokat – jelezte.
Kitért arra, hogy a forint a régiós devizáknál nagyobb mértékben gyengült, ehhez hozzájárult a gazdaság jelentős energiaimportja. A devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs cél fenntartható eléréséhez – hangsúlyozta.
Rámutatott: az iráni háború hatásai globális inflációs kockázatokat hordoznak, azonban a magyar gazdaság inflációs és egyensúlyi folyamatai kedvezőbbek mint a 2022-es energiaválság kezdetén. Az akkori energiaválság a keresleti és kínálati oldal egyensúlytalanságából fakadó inflációs helyzetben érkezett, ezzel szemben a közelmúltban a világpiaci élelmiszerárak tartós mérséklődése volt látható, miközben a pénzügyi piacok is stabilabbak voltak – mondta.
Kifejtette: erősebbek a hazai fundamentumok jelenleg, mivel a folyó fizetési mérleg többletet mutat, a fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege tavaly a harmadik negyedév végén plusz 1,8 százalék volt, szemben a 2022-es mínusz 5,9 százalékos hiánnyal. A hazai infláció idén februárban 1,4 százalék volt, szemben a 2022. februári 8,3 százalékkal.
A devizatartalékok szintje pedig historikusan magas, 60 milliárd euró, mintegy 20 milliárd euróval haladja meg a befektetők által elvárt tartalékszintet, míg 2022-ben 36 milliárd euró volt – hangsúlyozta Varga Mihály. Az MNB célzott devizapiaci eszközzel támogatja a devizapiaci stabilitás fenntartását: az iráni konfliktus kitörését követően a monetáris tanács március 10-én az energiaimport kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igény biztosításáról döntött, ami turbulens időszakban is biztosítja a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúlyt – mondta.
özlése szerint a jegybank csütörtökön publikálja a márciusi Inflációs jelentést, ezzel kapcsolatban elmondta: idén tovább erősödik a konjunktúra, azonban az elmúlt hetek geopolitikai eseményei lassítják az élénkülést.
A növekedés első számú tényezője továbbra is a háztartások fogyasztása lesz, amit a reálbérek emelkedése és a kormányzati jövedelemnövelő intézkedések is támogatnak.
A magyar gazdaság 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet
– ismertette.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!