A benzinturizmust ki lehet zárni, a szakértő elmagyarázza

A szomszédos országokban egyre nagyobb ellátási problémákat okoz a határokon átívelő benzinturizmus. A régió több állama is próbálkozik az üzemanyagárak szabályozásával, a magyar rendszer egy fontos technikai feltétellel előzte meg a káoszt. Románia a költségvetési nehézségei miatt egyelőre tehetetlenül figyeli a drágulást, a nyugat-európai országok pedig kivárnak a beavatkozással.

illusztráció Fotó: Teknős Miklós

Magyarország a régióban elsőként lépett az üzemanyagárak megfékezése érdekében, ami kulcsfontosságú volt a hazai árak alacsony szinten tartásában és a piac stabilizálásában. A beavatkozás létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint a Holtankoljak legfrissebb nagykereskedelmi adatai. Ha a kormányzat nem vezette volna be a védett árakat, március 17-től a benzin literjéért 643, a gázolajért pedig 698 forintot kellene fizetniük az autósoknak.

Magyarországon csak magyar forgalmival lehet védett árú üzemanyagot vásárolni. / Fotó: Székelyhidi Balázs

Alacsony üzemanyagárak: igen

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában rámutatott: a magyar minta mellett Szlovénia, Horvátország és Szerbia is próbálkozik az árszabályozással, aminek köszönhetően térségünkben jelenleg jóval kedvezőbbek a feltételek, mint Nyugat-Európában.

Benzinturizmus: nem

A magyar megoldás lényege azonban a benzinturizmus kizárásában rejlik. A mesterségesen alacsonyan tartott árak egyik legnagyobb kockázata ugyanis az, hogy a szomszédos, drágább országokból tömegesen érkeznek tankolni az autósok, ami gyorsan felboríthatja a belső ellátás biztonságát. Pontosan ez történik most Szlovéniában, ahol az olasz és osztrák sofőrök valósággal lerohanják a határ menti kutakat, egyre gyakrabban áruhiányt okozva. Magyarország ezt a csapdát úgy kerülte el, hogy a jogszabály egyértelműen rögzíti: a védett árat kizárólag magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek vehetik igénybe. Nincs trükközés, nincs benzinturizmus. A magyar adófizetők pénzéből finanszírozott kedvezmény így garantáltan csak a hazai autósokat, a magyar családokat és vállalkozásokat támogatja.

Az ársapka ugyanakkor önmagában nem jelent teljes megoldást, mivel egy másik fontos kockázatot is hordoz – figyelmeztetett az MGFÜ elemzője. Ha a piaci árak jelentősen megemelkednek, a kereskedőknek beszerzési ár alatt kell értékesíteniük az üzemanyagot, ami veszteséget okozhat számukra, és akár ideiglenes bezárásokhoz vagy ellátási problémákhoz vezethet. A régió több országa ezért az árszabályozás mellett az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésével is próbálta enyhíteni a kereskedők terheit.

Románia költségvetési helyzete nem engedi meg

Románia azonban egyelőre nem tud hasonló intézkedéseket bevezetni – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, hozzátéve: a román gazdaság költségvetési helyzete ugyanis jelentősen korlátozza a mozgásteret. Az elmúlt évek laza fiskális politikája után a román kormány tavaly már megszorító lépésekre kényszerült, amelyek azonban csak részben stabilizálták a helyzetet.Az ország költségvetési hiánya továbbra is az egyik legmagasabb az Európai Unióban, így a stabilizációhoz inkább adóbevétel-növelésre és kiadáscsökkentésre van szükség.

Ez az egyik fő oka annak, hogy Bukarest egyelőre nem követi a régiós példát az üzemanyagárak szabályozásában.

A román üzemanyagpiac ráadásul a kereslet oldaláról is gyengélkedik. A 2025 októbere és 2026 januárja közötti időszakban az üzemanyag-forgalom volumene átlagosan 4 százalékkal csökkent éves alapon, miközben januárban több mint 10 százalékos visszaesést mértek.

Kelet gyorsabban lép, Nyugat kivár

A nemzetközi sajtó szerint az üzemanyagárak szabályozása egyre inkább kelet–nyugati különbségként jelenik meg Európában – emlékeztetett az elemző.

Felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában – például Franciaországban vagy Olaszországban – a kormányok egyelőre inkább figyelik a piaci folyamatokat, és azt vizsgálják,

• keletkezik-e extraprofit az energiacégeknél
• vagy történnek-e visszaélések a benzinkutakon.
  Kelet-Európában ezzel szemben több állam gyorsan és közvetlenül avatkozik be a piaci működésbe, hogy mérsékelje az árak emelkedésének hatását.

A régióban ugyanakkor nem alakult ki egységes modell: a szlovén, a horvát és a magyar szabályozás is eltér egymástól, ami azt mutatja, hogy az ársapka inkább válságkezelő eszköz, mint egységes európai megoldás.