Az Eurostatnál szerdán februári ipari adatok, csütörtökön a márciusi infláció második becslése, pénteken pedig a februári termékkülkereskedelmi adatok jelennek meg. Januárban az eurózóna ipari teljesítménye 1,5 százalékkal csökkent havi és 1,2 százalékkal éves alapon – azaz a gyenge ipari teljesítmény nemcsak hazánkban probléma és persze a hazai gyenge teljesítmény sem független az európaitól. Az egyes uniós tagországok közül az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben Luxemburgban (14,9 százalék), Írországban (13,1 százalék) és Bulgáriában (8,6 százalék) csökkent az ipar teljesítménye, míg a legnagyobb növekedést Lettországban (13,3 százalék), Dániában (11,5 százalék) és Észtországban (5,9 százalék) mérték. A német ipar teljesítménye 1,6 százalékkal került lejjebb – emelte ki Regős Gábor.
A márciusi infláció az eurózónában az előző havi 1,9 százalékról 2,5 százalékra gyorsult, aminek oka az energiaárak növekedése: az iráni háború nyomán az olaj és a gáz világpiaci ára emelkedett és ez fokozatosan megjelenik a fogyasztói árakban is – legelőször is az olaj magasabb ára jelenik az üzemanyagok árában. Az energia szerepét mutatja az is, hogy az energiaáraktól szűrt infláció (és a maginfláció is) még csökkent is, az előző havi 2,4 százalékról 2,3 százalékra. Havi alapon a teljes infláció 1,2 százalékot tett ki, ami jól mutatja az energiasokk nagyságát.
Az eurózóna külkereskedelmi hiánya a tavaly januári 1,4 milliárd euróról 1,9 milliárd euróra nőtt. Ez az export értékének 7,6, illetve az import értékének 7,3 százalékos csökkenéséből adódik.
Az Egyesült Államokban kedden a márciusi termelői árakat közlik. Februárban az ipari termelői árak 3,4 százalékkal, azaz bőven az inflációs cél felett növekedtek éves összevetésben – ez pedig meghaladja a januári 2,9 százalékos értéket is. A havi alapú drágulás 0,7 százalék volt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!