A keresetek reálértékének növekedése lehet igazán figyelemre méltó

A héten a KSH három adatot közöl. Pénteken a februári kereseti adatok látnak napvilágot, az emelkedés mértéke a januárban kifizetett fegyverpénzt leszámítva az első havi értékhez lehet majd közel.

A februári inflációs adat nagyon kedvező. Fotó: Vémi Zoltán

Hétfőn az építőipar februári adatai jelennek meg, a KSH a héten három fontos adatot közöl. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ismertette, januárban az építőipar teljesítménye gyengén alakult: éves alapon 11,4 százalékkal csökkent, míg havi összevetésben 8,8 százalékkal mérséklődött. Ez persze nem is meglepő, hiszen az idei január a megszokottnál jóval hidegebb volt, ami hátráltatta az építőipari munkákat. Így tehát februárban nem lesz nehéz havi alapon bővülnie a termelési volumennek.

Februárban is a januári, fegyverpénzt leszámított mértékben nőhettek a keresetek, az alacsony infláció miatt a reálértékük is érezhetően nőtt
(Fotó:  Shutterstock)

Szerdán az ipari termelés februári adatainak második becslését teszik közzé. Az első becslés alapján az ágazat termelése két havi növekedés után ismét csökkenőre fordult: havi alapon 1,8, míg éves alapon 1,5 százalékkal mérséklődött. Ennek részleteit, illetve a rendelésállomány alakulását tudhatjuk meg a második becslésben.

Pénteken a februári kereseti adatok látnak napvilágot. Januárban az átlagkereset jelentősen, a bruttót tekintve 26,3, míg a nettót tekintve 28,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Persze nem egy ekkora mértékű hirtelen bérrobbanás történt a gazdaságban, csak ekkor fizették ki a fegyveres erőknél dolgozók 6 havi fegyverpénzét. Ez a 26,3 százalékból 18 százalékpontot magyaráz, ami azt jelenti, hogy a fegyverpénzt kiszűrve 8,3 százalékkal nőtt az átlagkereset. Ez az 1,4 százalékos februári inflációt figyelembe véve jelentős, 6,8 százalékos átlagkereset-emelkedést jelent, azaz az egyedi hatástól eltekintve is a reálbérek érdemi növekedését jelzi. A februári adat is vélhetően ehhez a 8,3 százalékhoz lesz majd közel – húzta alá Regős Gábor.

Az MNB e heti adatközléseiből a hétfőn megjelenő februári fizetési mérleg adatokat emelte ki Regős Gábor. Januárban a folyó fizetési mérleg 457,7 millió eurós hiányt mutatott, ami az áruk egyenlegének 640,0 millió eurós hiányából, az elsődleges jövedelmek 481,9 millió eurós deficitjéből, illetve a másodlagos jövedelmek 171,7 millió eurós passzívumából keletkezett – ezt pedig a szolgáltatások külkereskedelmében létrejövő 835,8 millió eurós többlet sem tudta kompenzálni.

Az Eurostatnál szerdán februári ipari adatok, csütörtökön a márciusi infláció második becslése, pénteken pedig a februári termékkülkereskedelmi adatok jelennek meg. Januárban az eurózóna ipari teljesítménye 1,5 százalékkal csökkent havi és 1,2 százalékkal éves alapon – azaz a gyenge ipari teljesítmény nemcsak hazánkban probléma és persze a hazai gyenge teljesítmény sem független az európaitól. Az egyes uniós tagországok közül az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben Luxemburgban (14,9 százalék), Írországban (13,1 százalék) és Bulgáriában (8,6 százalék) csökkent az ipar teljesítménye, míg a legnagyobb növekedést Lettországban (13,3 százalék), Dániában (11,5 százalék) és Észtországban (5,9 százalék) mérték. A német ipar teljesítménye 1,6 százalékkal került lejjebb – emelte ki Regős Gábor.

A márciusi infláció az eurózónában az előző havi 1,9 százalékról 2,5 százalékra gyorsult, aminek oka az energiaárak növekedése: az iráni háború nyomán az olaj és a gáz világpiaci ára emelkedett és ez fokozatosan megjelenik a fogyasztói árakban is – legelőször is az olaj magasabb ára jelenik az üzemanyagok árában. Az energia szerepét mutatja az is, hogy az energiaáraktól szűrt infláció (és a maginfláció is) még csökkent is, az előző havi 2,4 százalékról 2,3 százalékra. Havi alapon a teljes infláció 1,2 százalékot tett ki, ami jól mutatja az energiasokk nagyságát.

Az eurózóna külkereskedelmi hiánya a tavaly januári 1,4 milliárd euróról 1,9 milliárd euróra nőtt. Ez az export értékének 7,6, illetve az import értékének 7,3 százalékos csökkenéséből adódik.

Az Egyesült Államokban kedden a márciusi termelői árakat közlik. Februárban az ipari termelői árak 3,4 százalékkal, azaz bőven az inflációs cél felett növekedtek éves összevetésben – ez pedig meghaladja a januári 2,9 százalékos értéket is. A havi alapú drágulás 0,7 százalék volt.