Energiaválság tombol a világban, Brüsszel vámpolitikája pedig csak ront a gazdák helyzetén

A 2022 utáni szankciós politika következtében az Európai Unió – és benne Magyarország – gyakorlatilag egyik napról a másikra elveszítette a korábban stabil és olcsó keleti energia- és műtrágyaellátás jelentős részét. Az orosz és fehérorosz források kiesése nemcsak ellátási problémákat okozott, hanem drasztikus költségnövekedést is, Brüsszel pedig tovább tetézi a termelők gondjait. A műtrágyaárak egyes időszakokban 300-400 százalékkal emelkedtek.

Energiaválság tombol a világban, az EU vámpolitikája pedig csak ront a gazdák helyzetén Fotó: Kurucz Árpád

Súlyos következményei lehetnek annak az új uniós jogszabálynak, amellyel büntetővámokat vetnek ki a kontinensre beérkező létfontosságú műtrágyákra. Mindezt olyan időszakban teszi Brüsszel, amikor globális energiahiány fenyeget, ráadásul a Dél-Amerikából és Észak-Afrikából beáramló rekordmennyiségű mezőgazdasági importtal is versenyeznie kell az európai termelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ezért az uniós szankciós politika felülvizsgálatára és a büntetővámok eltörlésére szólítja fel az Európai Bizottságot – közölte a kamara.

Brüsszel a karbonintenzív importok megadóztatásával tovább növeli a termelők költségeit (Fotó: Karnok Csaba)

Nagy a nyomás a termelőkön

Számtalan nehézséggel kellett szembenéznie az európai és a magyar gazdáknak az elmúlt időszakban. Az egymást erősítő kihívások komoly nyomást gyakorolnak a termelőkre. A gazdák helyzetét közvetlenül befolyásolják az energiaárak, a műtrágya elérhetősége és az Európai Unió politikai döntései. 

Az ukrajnai háborút követő szankciós politika, az orosz és fehérorosz import ellehetetlenítése, valamint a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek együttesen az energia- és műtrágyapiac súlyos zavaraihoz vezettek. Mindez különösen érzékenyen érinti a magyar agráriumot, amelynek működése szorosan függ az olcsó energiától.

A 2022 utáni szankciós politika következtében az Európai Unió – és benne Magyarország – gyakorlatilag egyik napról a másikra elveszítette a korábban stabil és olcsó keleti energia- és műtrágyaellátás jelentős részét. Az orosz és fehérorosz források kiesése nemcsak ellátási problémákat okozott, hanem drasztikus költségnövekedést is. A műtrágyaárak egyes időszakokban 300-400 százalékkal emelkedtek. A terményárak ezzel szemben jelentősen csökkentek, ami azt jelenti, hogy a gazdák jövedelmezősége az elmúlt időszakban drámaian romlott. Nem csoda, hiszen a műtrágya a szántóföldi növénytermesztés egyik legnagyobb költségeleme, így az árak emelkedése azonnal rontja a jövedelmezőséget. Emiatt sok gazdaság ma már csak minimális nyereséggel működik vagy egyenesen veszteséget termel.

Brüsszel nem segít, hanem újabb terheket tesz a termelőkre

Az Európai Unió pedig segítség helyett újabb terheket ró a termelőkre. A karbonintenzív importok megadóztatásának – Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) – bevezetése a gyakorlatban tovább növeli a költségeket, különösen a műtrágya esetében. Az idei év elején hatályba lépett uniós rendelet célja, hogy az EU-ba importált, szén-dioxid termékekre is ugyanazt a szén-dioxid-árat érvényesítse, mint az unión belül termelt árukra, ezt pedig többlet vámok kivetésével teszik. A műtrágya tipikusan ilyen termék, hiszen az európai felhasználás egyharmada importból származik. Pont ezért fontos megemlíteni, hogy a termelési költségek jelentős részét a műtrágya ára teszi ki, így az uniós büntetővám 

• tovább növeli a már így is magas műtrágyaárakat, 
• másrészt tovább tetézi azt a versenyhátrányt, amelyet a brazil, ukrán, vagy éppen a marokkói import jelent.

A NAK és a Magosz ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja felül a szankciós politikáját és a CBAM rendszer végrehajtását. 

Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a gazdák terheit. A tét ugyanis nem kisebb, mint a magyar mezőgazdaság jövője! Ha a jelenlegi helyzet változatlan marad, a gazdák tömegesen hagyhatnak fel a termeléssel. 

Mindez a vidéki térségek leépüléséhez és végső soron az élelmiszer-önrendelkezés elvesztéséhez vezethet. Az agrárium nem lehet a rosszul megtervezett szankciók és elhibázott uniós szabályozások vesztese.