Míg az alelnöke Budapesten tárgyal, Donald Trump tűzszünete beszakította a nemzetközi olajárakat

Meredeken estek a globális olajárak, miközben a tőzsdék erősödtek, miután az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy feltételes, kéthetes tűzszünetről, amely magában foglalja a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros hajózási útvonalának újranyitását. Az olaj árában a csökkenés mértéke közép-európai idő szerinti szerda reggelre meghaladta a 10 százalékot.

Szaúdi Aramco olajlétesítmény (Fotó: AFP)

Az iráni külügyminiszter, Abbasz Aragcsi a közösségi médiában azt írta, Teherán kész elfogadni a tűzszünetet, ha az Irán elleni támadások leállnak, hozzátéve, hogy a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladás „lehetségessé válik”.

Eddig a „baráti országok” kelhettek át a Hormuzi-szoroson

Donald Trump Iránnak szembeni követelésének központi eleme volt, hogy Teherán biztosítsa a Hormuzi-szoros átjárhatóságát a kereskedelmi hajók, így az olaj- és LNG-szállító tankerek számára is, ám Irán nemrég még a háború teljes és végleges lezárását szabta ennek feltételéül, tűzszünet esetén erre nem adott volna biztosítékot. Ez az álláspont azonban a jelek szerint megváltozott. 

A tűzszüneti terv szerint Irán és Omán díjakat szedhet a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól a Perzsa-öböl bejáratánál – mondta egy, a tárgyalásokon részt vevő, névtelenséget kérő izraeli helyi forrás szerdán. Irán a beszedett pénzt újjáépítési célokra fogja felhasználni. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke telefonon beszélt Benjamin Netanjahuval a kéthetes tűzszünet bejelentése előtt, izraeli idő szerint éjfél után. Egy magas rangú politikai forrás szerint – Izraelben ezzel a címmel a nevének elhallgatását kérő miniszterelnököt szokta jelölni a helyi média – az Egyesült Államok előzetesen egyeztette Izraellel az ideiglenes tűzszünetet – közölte a Ynet hírportál. A forrás szerint 

olyan lépésről van szó, amelynek keretében Irán anélkül nyitja meg a Hormuzi-szorost, hogy előzetesen teljesítenék követeléseit – többek közt a háború végleges lezárását, kártérítést, a súlyos szankciók feloldását. 

Ha a tűzszünetet betartják és a kereskedelmi hajók valóban áthaladnak – és az üzemeltetőik úgy döntenek, hogy meg is teszik az áthaladást – a Hormuzi-szoroson, az jelentős könnyebbséget hozna az energiapiacokra, legalább abban a két hétben, amíg a tűzszünet fennálll. Irán a háború kitörése után is engedett át hajókat a szoroson – pontosabban hajók keltek át az átjáron anélkül, hogy támadás érte volna őket –, ám ezzel kapcsolatban számos bizonytalan, ellentmondásos információt lehetett látni, többek között arról, hogy Irán egyedi alkuk keretében, fizetségért enged át főként olyan hajókat, amelyek az ázsiai piacokra szállítanak, és Teherán szempontjából baráti vagy legalábbis nem ellenséges országoknak minősülnek.

Az Oilprice beszámol arról, hogy március 27-én megjelent egy lista azokról az országokról, amelyek áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson, valamint azokról, amelyek nem kapnak erre engedélyt – ide tartozik az Egyesült Államok, Izrael és néhány, a konfliktusban érintett Öböl menti állam.

Az úgynevezett baráti országok listáján szerepel:

• India, amely február 28. és a lista megjelenése között legalább négy hajót juttatott át a szoroson.
• Kína, amely a március 27-ét megelőző hetekben a Perzsa-öbölből kelet felé tartó forgalom mintegy 10 százalékát adta.
• Thaiföld, amely március 26-án egy olajszállító tartályhajót indíthatott útnak, miután sikeres tárgyalásokat folytatott az ország külügyminisztere és Irán thaiföldi nagykövete.

Az ázsiai országok – köztük India, Malajzia és a Fülöp-szigetek – az elmúlt hetekben különmegállapodásokat kötöttek hajóik biztonságos áthaladásáról Teheránnal.

Eközben egy máltai zászló alatt közlekedő konténerszállító hajó, amely a francia CMA CGM vállalat tulajdonában áll, szintén áthaladt a hajózási útvonalon – ezt néhány napja maga a vállalat erősítette meg.