Tanuszodák tucatjai épültek az elmúlt években – itt adták át a 41. létesítményt

Mérföldkőhöz érkezett a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program: az országos tanuszoda- és tornaterem-építési hullám eredményeként már több mint 80 helyszínen vehették birtokba a legmodernebb sportlétesítményeket a diákok és a helyi lakosok. Áprilisban már a 41. tanuszoda átadását ünnepelhettük Pásztón az Illés Rudolf Tanuszoda felavatásával. A program harmadik ütemében a gazdasági nehézségek és az építőipari árak drasztikus emelkedése ellenére is folytatódnak a beruházások, biztosítva a mindennapos testnevelés infrastrukturális hátterét.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és elődei által felügyelt tanuszoda-fejlesztés 2017-ben indult útjára azzal a céllal, hogy a mindennapos testnevelés részeként minden gyermek számára elérhetővé váljon az úszásoktatás. Az országos program mára komoly eredményeket tudhat magáénak: a tanuszodák közül negyvenegyet már birtokba is vehettek a tanulók, többek között olyan településeken, mint Dunakeszi, Kisvárda, Pilisvörösvár, Szekszárd vagy Várpalota. A munka azonban nem állt meg, hiszen legutóbb Vecsésen és Pásztón nyíltak meg az új uszodák, emellett jelenleg is négy településen dolgoznak a munkagépek, hogy 2026-ban ezeket a létesítményeket is átadhassák a közönségnek. Még áprilisban megnyitja kapuit a mosonmagyaróvári, május elejéig pedig a kisbéri uszoda, és várhatóan az idén átadásra kerülnek a csornai és a letenyei tanuszodák is – derül ki a szaktárca pénteki közleményéből.

Dübörög a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program: áprilisban Pásztón már a 41. tanuszoda átadását ünnepelték

A fejlesztések köre a programon túlmutató igényekkel is bővült: további 32 tanuszoda-beruházás van kilátásban, amelyek közül Kőszeg esetében már jövő héten lezárul a közbeszerzési folyamat, míg Tiszafüreden az ajánlatok, Siófok és Nagykálló esetében a közbeszerzési részvételi szakasz értékelése zajlik.

A beruházások megvalósítása során a programnak komoly ellenszéllel, a háborús infláció és az általános alapanyagár-növekedés hatásaival is meg kellett küzdenie. Míg a háború előtti időszakban egy tanuszoda bruttó 580 millió forintos átlagköltségből épült fel, addig a jelenleg zajló fejlesztések bekerülési értéke már meghaladja az 1,1 milliárd forintot. A legújabb, közbeszerzési szakaszban lévő komplexumok esetében – mérettől függően – már bruttó 1,9 és 4,5 milliárd forint közötti összegekkel kalkulálnak a szakemberek.

A tanuszoda-fejlesztések mellett tornatermek és sportcsarnokok is szép számmal épültek

Nem maradnak el a tornaterem-fejlesztések sem. A program tornaterem-építési ága is hasonló sikereket mutat: a tervezett 86 helyszínből 44 már elkészült, a legkisebb, 200 millió forintos beruházásoktól kezdve a modern, 1,2 milliárd forint értékű sportcsarnokokig. Jelenleg 

• Arló, 
• Dorogháza, 
• Gyöngyöstarján és 
• Pétervására 

településeken zajlanak az előkészítő munkálatok, miközben további 38 helyszín vár a harmadik ütem döntési szakaszára.

A kormányzati cél változatlan: olyan esélyteremtő beruházások megvalósítása, amelyek lakóhelytől függetlenül biztosítják minden magyar gyermek számára a sportoláshoz és az egészséges életmódhoz való hozzáférést.