Ha kiönt a Tisza, elmossa a termést: Magyar Péter pártjának tervei az agráriumban

Két nappal az országgyűlési választások előtt a magyar agrárium szereplői soha nem látott téttel szembesülnek. A kampány során élesen kirajzolódott két, egymással homlokegyenest ellenkező agrárpolitikai jövőkép. Míg a jelenlegi rendszer az eddig felépített kamarai struktúrára és a területalapú támogatások megvédésére épít, a Tisza Párt és szakértői a kötelező tagság eltörlését és az uniós agrártámogatások radikális, feltételekhez kötött átalakítását szorgalmazzák. A szakmai szervezetek, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz komoly aggodalmuknak adtak hangot a tervezett változtatások miatt.

Fotó: Zoltán Havran

A vasárnapi választások kimenetele alapjaiban határozhatja meg a magyar mezőgazdaság és a vidék következő éveit. A kampányidőszak utolsó napjaiban a figyelem egyre inkább a hazai agráriumot érintő, a kormány és a Tisza sokszor egymásnak feszülő elképzeléseire irányul. A viták gyújtópontjában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jövője és az európai uniós agrártámogatások, különösen a területalapú kifizetések sorsa áll.

Miért kockáztatnánk a jelenlegi, jól működő modellt a Tisza Párt gazdaellenes terveiért? Fotó: Székelyhidi Balázs

A Tisza pusztító jövőképe

A Tisza Párt és agrárszakértője, Bóna Szabolcs a kampány során többször is ígéretet tett a kötelező kamarai tagság megszüntetésére. Ezt a lépést a párt a gazdák terheinek csökkentéseként és a bürokrácia leépítéseként kommunikálja. A szakmai érdekképviseletek azonban teljesen másként látják a helyzetet. Szerintük a kamarai rendszer megbontása éppen azokat a kistermelőket és családi gazdaságokat hozná nehéz helyzetbe, akik a leginkább rászorulnak az intézményes segítségre.

Papp Zsolt, a NAK elnöke az Agrokult.hu-nak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a kamara gyengítése a magyar agrárium gerincét támadná meg.

Ez nem egy reform, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudatos leépítése, amelynek következményeit a vidéki gazdák fizetnék meg. Aki a kamarát gyengíti, az a magyar agrárium gerincét támadja

– hangsúlyozta az elnök.

Kiemelte, hogy az intézményi háttér, például a falugazdász-hálózat ingyenes munkája nélkül gazdák tízezrei maradnának,

1.  támogatás, 
2. szaktudás,
3. pályázati segítség nélkül, ami végső soron a tőkeerős nagyvállalatok malmára hajtaná a vizet.

EU-konform hozzáállás…

A hazai vitákon túl a nemzetközi agrárpolitikai folyamatok is élesítik a helyzetet. Az Európai Bizottság asztalán fekvő, úgynevezett Strohschneider-jelentés a közös agrárpolitika (KAP) drasztikus átalakítását javasolja. A dokumentum a jelenlegi, automatikusan járó területalapú kifizetéseket egy hozamalapú, szigorúbb feltételekhez kötött rendszerrel váltaná fel.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi területalapú rendszer tarthatatlan és átalakításra szorul. Ezt a narratívát erősítette meg Petschnig Mária Zita, a párt szakértője is, aki egy székesfehérvári rendezvényen arról beszélt, hogy a gazdák „hozzászoktak” az automatikus támogatáshoz, és felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben az agrártámogatásokat is jogállamisági feltételekhez kössék.

Kiszolgáltatottság a globális piacokon

Az európai agrártámogatások tervezett átalakítása nemcsak bürokratikus kérdés, hanem kőkemény piaci hátrányt jelenthet a hazai termelőknek. A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a területalapú kifizetések kivezetése és a hozamalapú, szigorú környezetvédelmi feltételekhez kötött rendszer bevezetése egyértelműen a tőkeerős, ipari méretű – sok esetben génmódosított technológiákat alkalmazó – nyugat-európai nagyüzemeknek kedvezne a magyar családi gazdaságokkal szemben. 

A helyzetet tovább súlyosbítja a jelentés azon iránymutatása, amely az európai termelés várható csökkenését az ukrán mezőgazdasági import fokozásával pótolná. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szigorú uniós előírásokat betartó magyar gazdáknak egy olyan, vámmentesen beáramló ukrán áruval kellene versenyezniük a saját piacukon, amelynek előállítása során sem az európai környezetvédelmi, sem az állatjóléti, sem az élelmiszer-biztonsági (például a tiltott vegyszerek használatára vonatkozó) szabályokat nem kell betartani.

A NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) határozottan elutasítja ezeket a brüsszeli terveket, beleértve az ukrán mezőgazdasági termékekkel és a Mercosur-megállapodással kapcsolatos uniós engedményeket is. Jakab István, a Magosz elnöke egyértelművé tette:

Minden eszközzel tiltakozunk a Mercosur-megállapodás ellen, és akár az utcán is megakadályozzuk Von der Leyen őrült terveit, a gazdák támogatásainak csökkentését.

Cseh Tibor András, a NAK alelnöke arra hívta fel a figyelmet a választások előtt, hogy a jelenlegi érdekképviseleti rendszer komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedben, példaként említve az őstermelői adókedvezményeket és a szigorú földtörvényt.

Szétverni mindazt, amit az elmúlt évtizedben a gazdák érdekében közösen felépítettünk. Ezt akarja a Tisza Párt

– fogalmazott az alelnök.

Nagy a tét

A vasárnapi urnanyitás előtt tehát a magyar vidék és a gazdatársadalom világos alternatívák között választhat. A tét az agrárkamarai rendszer stabilitása, az uniós támogatások jövőbeli formája, és végső soron a magyar mezőgazdaság nemzetközi és hazai érdekérvényesítő képessége a következő parlamenti ciklusban.