Kiderítettük, meddig drágulhat a tojás

Fellélegezhetnek a magyar vásárlók a húsvéti bevásárlás előtt, a tojáspiacon ugyanis megállt a korábban tapasztalt drasztikus áremelkedés. Az ünnepi szezonra jellemző keresletnövekedés ellenére a bolti árak idén már csak alig, mindössze három százalékkal haladják meg a tavalyi szintet. A szakértők szerint a tojáspiac végre stabilizálódott, és a következő években is inkább egy lassú, kiszámítható árnövekedésre lehet számítani a korábbi sokkok helyett.

Az elmúlt években az ukrán tojásexport jelentős földrajzi eltolódáson ment keresztül Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A húsvéti időszak hagyományosan a tojásfogyasztás csúcspontja Magyarországon, ami az elmúlt években gyakran járt együtt a bolti árak fájdalmas megugrásával. Idén azonban jó hírekkel szolgálnak a statisztikák: az árrobbanás kifulladt. Míg az elmúlt két évben összesen 52 százalékos drágulást kellett lenyelniük a vásárlóknak, idén a bolti árak mindössze három százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A piac megnyugodott, a hatalmas kilengések helyét átvette a lassú, fokozatos ármozgás.

Erős lábakon áll a magyar tojáspiac, nincs ok az aggodalomra (Fotó: Havran Zoltán)

2028-ra sem lesz száz forint felett a tojás

Az Erste agrárszakértőinek előrejelzése szerint a fogyasztóknak a jövőben sem kell visszatérő ársokkoktól tartaniuk. A jelenlegi, nagyságrendileg 90 forintos átlagár a prognózisok alapján 2028-ra is csak 98 forintig kúszik fel. A termelői oldalon hasonló a trend: a tavalyi 54 forintos darabonkénti ár lassan, 60 forint környékére emelkedhet. A stabilizáció egyik fő oka, hogy a kiskereskedelmi árrés nem tágul tovább, így a bolti árak szorosabban követik a tényleges beszerzési költségeket.

A magyar piac alapvetően erős lábakon áll. A hazai fogyasztás világszinten is kiemelkedő, évente fejenként 230-240 darab tojást eszünk. A termelés – a háztáji gazdaságokat is beleszámolva – a kereslet mintegy nyolcvan százalékát fedezi. Bár importra folyamatosan szükség van, a belső piac stabilitása megkérdőjelezhetetlen.

Törékeny egyensúly

Komoly szerkezeti kihívások azonban még várnak a szektorra. Míg Nyugat-Európában már a mélyalmos és szabadtartásos tojások dominálnak, Magyarországon még mindig a ketreces tartás a legjellemzőbb, aránya eléri a 75 százalékot. Ez a helyzet azonban nem tartható sokáig. A változást elsősorban a szigorodó uniós állatjóléti szabályozások kényszerítik ki, amelyek hosszú távon hatással lehetnek mind a kínálatra, mind a termelési költségekre.

Az európai piac eközben komoly feszültségekkel küzd. A madárinfluenza okozta sorozatos termeléskiesések és a ketreces tartás gyors visszaszorulása miatt az Európai Unió egyre inkább behozatalra szorul. Ennek eredményeként az EU tojásimportja tavaly több mint ötven százalékkal ugrott meg, és a beáramló áru háromnegyede Ukrajnából érkezett.

A magyar vásárlók számára a legfontosabb üzenet, hogy a tojás ára – bár várhatóan lassan, de tartósan felfelé mozog majd – kikerült az inflációs spirálból. A piac túljutott a krízisen, így az idei húsvéti menü összeállításakor már nem a tojás ára fogja a legnagyobb fejtörést okozni a háztartásoknak.