Nehéz napok várnak a Paksi Atomerőműre

A rendkívüli aszály és a Duna történelmi vízhiánya már a paksi atomerőmű működését is érdemben befolyásolja: szerdán jelentősen kellett csökkenteni a teljesítményét. Már az sem kizárt, hogy szélsőséges esetben mind a négy blokk leállhat, ezért okkal merül fel ismét a kérdés: hogyan készül fel ugyanerre vagy a súlyosabb klímakihívásokra a Paks II projekt.

Nincs vészhelyzet, de most nem a napi rutin adja a feladatokat a paksi atomerőműben Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

– A paksi atomerőmű 2026-os üzemi helyzetéből nem lehet automatikusan következtetni arra, hogyan működik majd Paks II a Duna hasonló körülményei között – mondta lapunk érdeklődésére Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő. Emlékeztetett, hogy Paks II hőterhelésének kezelésére olyan kiegészítő csúcshűtő rendszert terveztek, amely a jelenlegi létesítményben nincs. A rendszer feladata, hogy kritikus nyári időszakokban a kondenzátorokból kilépő felmelegedett hűtővíz egy részét visszahűtse, mielőtt visszavezetné a Dunába. A csúcshűtő alkalmazásának éppen az a célja, hogy azokban a szélsőséges időszakokban is nagyobb üzemi mozgástér legyen, amikor a Duna természetes vízhőmérséklete magas.

A Paksi Atomerőműből a Dunába visszafolyó víznek le kell hűlnie annyira, hogy ne károsítsa a folyam élővilágát /Fotó: Mediaworks

Hozzátette, hogy azt viszont valóban érdemes vizsgálni, hogy Paks II saját műszaki rendszereivel lehetséges-e betartani a környezetvédelmi előírásokat az adott vízhozam és vízhőmérséklet mellett, és a változó körülményekre műszaki válaszokat kell adni. – A Paks II projektet megvalósító Roszatom világszerte rendkívül eltérő klimatikus környezetben épít és üzemeltet atomerőműveket. Egyes létesítményeket tengervízzel hűtenek, másoknál magas a páratartalom, vagy akár rendkívül hideg időjárási körülmények között kell biztosítani az atomerőművek folyamatos és biztonságos működését – mondta Hárfás Zsolt. Hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű mostani teljesítménycsökkentése nem a reaktorok biztonságos hűtésének ellehetetlenülése miatt következett be, hanem a Duna környezetvédelmi hőmérsékleti korlátjának betartása érdekében.

Szerinte arra kell most válaszokat keresni, hogy miként biztosítható Magyarország villamosenergia-ellátása a következő 60-80 évben úgy, hogy közben a nukleáris biztonság, az ellátásbiztonság és a környezet védelme egyaránt garantált.