Nagy István: Szükség lenne egy „Szezonális magyar termék” programra

A házikert a magyar családok erőforrása. A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, az elhanyagolt területekben rejlő erőforrással pedig kötelességünk élni, a legjobb tudásunk szerint – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy István, korábbi agrárminiszter.

Az Orbán-kormány sikeresen támogatta a termelői piacokat Fotó: Dunántúli Napló / Löffler Péter

– Ahogyan már utaltam rá, fontos szempont a környezettudatosság és a vegyszermentesség. A háztáji kertészet környezettudatos, hiszen kevés vegyszert használ fel, és sokféle faj egyidejű termesztésével valósul meg az ökológiai termesztés. Éppen ezért a biológiai sokféleség és a természetes környezet megőrzése szempontjából is kiemelten fontos érték. A ház körüli kertek gondozása mindemellett rekreációs szereppel is rendelkezik – fogalmazott.

Többen kezdtek mezőgazdasági termelésbe

A kertművelés közelebb hozza az emberekhez a mezőgazdaságot. Így például a belvárosban vagy a lakótelepeken élők is közvetlen tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek a növénytermesztéssel, kertészkedéssel kapcsolatban. Ezzel is összefüggésben van az a trend, hogy városról kiköltöző fiatalok építenek fel egy teljes gazdaságot, és működtetik azt korábbi mezőgazdasági tapasztalat nélkül. 

Sok család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként is mezőgazdasági termelésbe. Így nemcsak a boltokban találkoznak a zöldségekkel, fűszernövényekkel, hanem nap mint nap nyomon követhetik a növények fejlődését, megismerve a gondozásuk fortélyait is.

– A szezonális termékek legfontosabb előnyei, hogy frissebbek és jobb minőségűek mint a nagyüzemi termelésből származó termék és általában akkor kerülnek piacra, amikor természetes módon teremnek és érnek meg. Ízletesebbek is, hiszen a megfelelő érési időben betakarított zöldség és gyümölcs íze jellemzően jobb. Olcsóbban előállíthatók mert kevesebb mesterséges körülményt, tárolást és energiafelhasználást igényelhetnek. Termesztésük kisebb környezeti terheléssel jár mert csökkenhet vagy el is maradhat a hosszú szállítás és a hűtött tárolás szükségessége. A hazai termelőket erősítik a helyi gazdaságot támogatják mert a vásárlás közvetlenebbül támogatja a magyar mezőgazdaságot. Nagyobb választékot biztosítanak az adott időszakban például nyáron a barack, dinnye, paprika, paradicsom, ősszel az alma, szőlő és sütőtök – magyarázta a volt miniszter. 

A vidék újrafelfedezésével újjáélednek a tanyák is

Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy a vidék újrafelfedezésével újjáélednek a tanyák is. Újra értékké válnak, hiszen zöldséget, gyümölcsöt lehet termeszteni, állatokat lehet tartani, vagy éppen savanyúságot és befőttet lehet készíteni. Ennek köszönhetően pedig a tanyasi életforma nem a múlt, hanem egy élhető jövő egyik útja lehet. A reneszánszát élő tanyát mint a háztáji gazdálkodás egyik fontos helyszínét nagy kincsnek kell tekinteni. Ennek a tevékenységnek az ösztönzését szolgálhatja a rövid ellátási lánc megerősítése is, amellyel közelebb lehet hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat. Gazdasági szempontból is kiemelkedő ugyanis a háztáji kertészetek szerepe. 

A rövid ellátási lánc, a helyben történő termesztés és értékesítés pedig kulcsfontosságú az élelmiszerbiztonság és az önfenntartás szempontjából.

– A szezonális termékek elterjedését több irányból lehet támogatni. Fogyasztást ösztönző kampányokkal megmutatni, hogy az adott hónapban mely hazai termékek szezonálisak, frissek és jó ár-érték arányúak. Közétkeztetésben nagy lehetőségek rejlenek, az iskolákban, kórházakban, szociális intézményekben nagyobb arányban kellene szezonális, hazai alapanyagokat használni – ismertette. A helyi piacok erősítésével a közvetlen értékesítést és rövid ellátási láncok támogatását lehet elősegíteni. Pályázatok kistermelői feldolgozás fejlesztésére – hűtőházak, aszalók, szárítók, konzerváló- és feldolgozókapacitások támogatása, hogy a szezonban megtermelt áru ne vesszen kárba. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kereskedelmi ösztönzőket sem, az üzletekben külön „Magyar szezonális termék” jelöléssel és polcok kialakításával tudjuk előrébb vinni a szezonális termékek ügyét. A Termelői együttműködésekkel, szövetkezetekkel, termelői csoportokkal nagyobb mennyiség és állandóbb minőség biztosítható. Szerinte a kormányzati kommunikáció nélkülözhetetlen eszköz a figyelem ráirányításában. A legfontosabb, hogy nem pusztán reklámozni kell a szezonális termékeket, hanem piacot kell teremteni számukra. A közétkeztetés, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar együtt nagyon jelentős, kiszámítható keresletet tudna biztosítani a magyar termelőknek.

Eredményes volt a termelői piacok támogatása az előző kormány alatt
Forrás: NAK / Lévai Zsolt

Az Orbán-kormány kiemelten támogatta a termelői piacokat

– A legfontosabb kormányzati eszközök amelyekkel az Orbán kormány élt, az a termelői piacok támogatása volt. Így például 2012-ben vezettük be a „helyi termelői piac” jogi kategóriáját. Ennek célja a helyi termékek és a közvetlen termelői értékesítés erősítése volt. Őstermelők és kistermelők szabályainak könnyítésével egyszerűsítettük a kis mennyiségű élelmiszerek előállításának és értékesítésének feltételeit, hogy a kisebb gazdaságok könnyebben juthassanak el a fogyasztókhoz – emlékeztetett Nagy István. A Rövid ellátási láncokon keresztül  a KAP keretében támogatták, hogy a termelő és a fogyasztó között minél kevesebb közvetítő legyen. A 2025-ös program kerete 1,6 milliárd forint volt. Tárolás, hűtés, csomagolás és értékesítés támogatása is nagyon fontos, a REL-programban ezek a beruházások is támogathatók voltak, ami különösen fontos a szezonális termékeknél, mert a betakarítás idején nagy mennyiség keletkezik. 

A termelői csoportok támogatásán keresztül 2026-ban új, 13,4 milliárd forintos keretű támogatás nyílt a termelői csoportok és szervezetek számára, az értékesítési és jövedelmi pozíció stabilizálására. 

– Jó látni, hogy egyre több helyen újból a háztáji portékák, a kézműves magyar termékek uralják a piacok standjait. Azok az őstermelők, akik a helyi piacokon értékesítenek, nemcsak kiváló minőségű, hanem egészséges és biztonságos élelmiszert kínálnak a vásárló közösségüknek – hangsúlyozta. Szerinte minden eszközzel segíteni kell, hogy a kistermelők a megváltozott gazdasági és klimatikus viszonyok mellett is eredményesen és versenyképesen tudjanak gazdálkodni. A rövid ellátási láncok erősítését szolgáló pályázatok útján és a termelői piacok létesítésének támogatásával is segíteni lehet a helyi élelmiszerek közvetlen értékesítését. S a jó hír az, hogy erre van is igénye a gazdáknak. A „Rövid Ellátási Láncok fejlesztése” című pályázatra, amelyet még az Orbán-kormány hirdetett meg csaknem kétmilliárd forintnyi forrásigény érkezett.

Szükség lenne egy „Szezonális magyar termék” programra

– Szem előtt kell tartani, hogy a termelők által előállított élelmiszerben meglévő hozzáadott érték akkor válik gazdasági erővé, ha az értékesítés a lehető legkevesebb szereplőn keresztül történik a fogyasztók felé. Válasszuk tehát mindig a magyar termékeket, mert azok nemcsak kiváló minőségűek, hanem megvásárlásukkal a helyi gazdálkodókat és a családok megélhetését, a vidék megtartóerejét és a nemzetgazdaságot is támogatjuk! – tette hozzá. Tevékenységük ugyanis a korszerű művelésre és a régi magyar tájfajták ápolására egyaránt kiterjed, továbbá hozzájárul az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelhez úgy, hogy teremtő közösséget alkotnak, fölvállalva a tudásmegosztás feladatát is. A kiskertekben, konyhakertekben, az árutermelő kertészetekben, családi gazdaságokban egészséges, ízletes zöldségek, gyümölcsök teremnek, gazdag fajtaválasztékot biztosítva a hazai lakosságnak.

– Ami viszont szerintem hiányzik, hogy nincs egy olyan átfogó, országos „Szezonális magyar termék” program, amely a termeléstől a feldolgozáson át a közétkeztetésig és a kiskereskedelemig egységesen megszervezné a hazai szezonális termékek piacát. Ezt a munkát kell elvégezni a következő időszakban! – emelte ki végül.