Leszavazták az Európai Parlamentben az uniós mezőgazdasági válságalap megduplázását

Az európai mezőgazdaságot sújtó aszály és piaci válság miatt több ország százmillió, sőt Németország egymilliárd eurós nagyságrendű rendkívüli támogatási programokat indít. Eközben az Európai Parlament agrárbizottsága nem támogatta az uniós válságalap megduplázását. Magyarországon egyelőre nem jelentettek be új költségvetési mentőcsomagot, miközben a kormány részben a támogatások előrehozásával, részben pedig a hazai fogyasztás élénkítésével próbálná segíteni a bajba került agráriumot.

Reménytelennek tűnik a helyzet Fotó: Sándor Bánkúti

Görögország 160 millió eurót fordít az állattenyésztők, valamint a gyapot- és búzatermelők támogatására. Románia 54,4 millió eurós programot indított a szarvasmarha- és bivalytartók számára, Portugália pedig 20 millió euró vissza nem térítendő támogatást különített el az energia- és műtrágyaköltségek ellensúlyozására.

Szlovénia szintén több tízmillió eurós programmal segíti az aszály és az emelkedő költségek miatt nehéz helyzetbe került gazdákat. Olaszországban pedig az Európai Bizottság egy 500 millió eurós támogatási programot engedélyezett az Emilia–Romagna térségében természeti károkat szenvedett vállalkozások számára.

Magyarországon egyelőre nincs új mentőcsomag

Az uniós forrásokat ugyanakkor külön kell választani a tagállamok saját költségvetéséből finanszírozott támogatásoktól. Magyarország például az uniós mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euróhoz, mintegy négymilliárd forinthoz juthat.

Ez az összeg azonban a 2025-ös aszályban jelentős hozamveszteséget elszenvedő kukoricatermelők támogatására szolgál, vagyis nem az idei károkra és nem jelent új magyar költségvetési többletforrást.

A magyar kormány az idei válság kezelésére elsősorban a támogatási előlegek korábbi és magasabb arányú kifizetését, valamint önkéntes tőketörlesztési moratóriumot jelentett be. Utóbbi azonban nem automatikus, a gazdálkodóknak külön kell megállapodniuk a bankjukkal, miközben a kamatfizetési kötelezettség továbbra is fennmarad.

Ez jelentős különbség a német vagy más nyugat- és dél-európai országok gyakorlatához képest, ahol több helyen új, közvetlen költségvetési forrásokat mozgósítanak.

Hatalmas viharban van a magyar agrárium

Bóna Szabolcs agrárminiszter is rendkívül súlyosnak nevezte a magyar mezőgazdaság helyzetét, amelyet „hatalmas tengeri viharhoz” hasonlított. Az ágazatot egyszerre sújtja a történelmi aszály, a romló nemzetközi piaci környezet és számos gazdaság nehéz pénzügyi helyzete.

A magyar válasz egyik hangsúlyos eleme ugyanakkor nem egy új állami mentőcsomag, hanem a belföldi kereslet élénkítése. A miniszter szerint már az is jelentős segítséget jelentene a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságnak, ha a fogyasztók havonta ötezer forinttal többet költenének magyar alapanyagból készült, magasabb hozzáadott értékű élelmiszerekre.

Az elképzelés szerint Magyarország nem a mezőgazdasági tömegtermékek piacán próbálhat sikeresen versenyezni olyan nagy termelőkkel, mint Ukrajna, hanem a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába kell elmozdulnia.