A mesterséges intelligencia már 2030-tól megváltoztatja életünket

Minden negyedik magyar munkavállalóra hatással lehet a mesterséges intelligencia térnyerése. A folyamat három hullámban megy végbe 2035-ig, s eleinte keveseket érint. Az első hullám inkább a monoton, adminisztrációs feladatokra hat, a robotok csak 2030-tól kezdik el kiszorítani a gyárakból a kékgallérosokat. Attól ugyanakkor nem kell félni, hogy az automatizáció tömeges munkanélküliséget okoz.

Nagy Kristóf
2019. 09. 07. 6:55
A humanoid robot works side by side with an employee in the assembly line at a factory of Glory Ltd., a manufacturer of automatic change dispensers, in Kazo, north of Tokyo
JAPAN-ECONOMY/CAPEX Fotó: Issei Kato Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mintegy kilencszázezer állást alakíthat át érdemben a mesterséges intelligencia térnyerése 2035-re – derül ki a PwC Magyarország tanulmányából, amely minden korábbinál részletesebben mutatja be az automatizáció várható hatásait idehaza. A mesterséges intelligencia a technológiai feltételek alapján három hullámban nyerhet teret 2020 és 2035 között, s eleinte kevés munkahelyet érint.

A robotok érdemben 2030-tól vehetik át az uralmat, mivel a hazánkban legtöbbeket foglalkoztató feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a közlekedési ágazatokban, valamint az építőiparban is általánossá válik az auto­matizáció. A folyamat csaknem ugyanúgy megy végbe a kelet-közép-európai országokban, míg a kontinens nyugati és északi államaiban az első hullámok jelenthetik a látványosabb átalakulást.

Az úgynevezett algoritmushullámban, tehát a mesterséges intelligencia térnyerésének 2020 és 2025 közé tehető időszakában leginkább az adminisztratív, több számítást igénylő munkakörökben dolgozók állása alakulhat át. Ennek oka, hogy a különböző számításokhoz, becslésekhez szükséges algoritmusok elterjedése számos adminisztrációs, irodai és pénzügyi-támogatói tevékenységet váltanak ki, megkönnyítve az adatok elemzését, lerövidítve az ügyintézést. Ezért rövid távon a pénzügyi, információs és kommunikációs, adminisztrációs ágazatok érintettek az automatizációs folyamatban.

Hatása a már ma is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban lesz a legérezhetőbb: a hivatalokban, az oktatásban, az egészségügyi és szociális területeken, a turizmus és vendéglátás, valamint a mezőgazdaság egyes területein. A becslés szerint 2025-ig 45 ezer munkahelyet érint a mesterséges intelligencia elterjedése. Ebben a hullámban az álláshelyek három százaléka automatizálható, s az érintett területeken a munkavállalók hét százaléka dolgozik.

Fotó: Reuters

A második, kibővítési hullámban már jóval többeknek, 235 ezer munkavállalónak kell valamilyen átalakulással számolni. A 2025 és 2030 közötti időszakban az automatizáció további kiterjesztése várható. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia a több adattal dolgozó, ma nagyobb adminisztratív hátteret igénylő munkakörökben veszi át mindinkább a feladatokat. Idetartozik egyebek mellett a kereskedelem, a logisztika és a raktározás.

A robotok már behatárolt körülmények között, például raktárakban önállóan képesek elvégezni a feladatokat, s már az űrlapok kitöltéséhez, továbbításához sem kell az élő munkaerő, kiválthatóvá válnak a számítógép-alapú szolgáltatások is. Az időszak végére jóval kisebb apparátust igényel a közigazgatás, de a gyártásban is csökkenthetővé válik az irodai létszám. A becslés szerint a kiskereskedelemben és a közigazgatásban száz-százezer munkahelyet érinthet a változás. Összességé­ben 2025 és 2030 közötti technológiai fejlődés az érintett ágazatokban ma meglévő munkahelyek 23 százalékára lehet hatással.

A leglátványosabb változással 2030-at követően kell számolnunk Magyarországon, az önállóság vagy autonómia­hullám időszakában. Ekkortól lehet meg a technológiai feltétele a fizikai és a kézi precíziós munka automatizálásának. A mesterséges intelligencia térnyerése a magyar munkavállalók egyharmadát foglalkoztató feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart már drámai mértékben érinti 2030 után.

Akkortól várható, hogy ténylegesen robotok végzik el az összeszerelő és egyéb szalagmunkákat, a kézügyességet igénylő tevékenységeket, de az önvezető járművek megjelenése is nagy hatással lesz a munkahelyekre. Az érintett ágazatokban a ma ismert álláshelyek akár kétharmada is robotizálhatóvá válik. A gyártásban a folyamat közel 385 ezer, a szállítmányozásban 108 ezer, míg az építőiparban 107 ezer állást alakíthat át.

A mesterséges intelligencia elterjedése az időszak végére a férfiak jövőjét befolyásolja leginkább, ám eleinte a nők állása van jobban kitéve a folyamatnak. A második, 2025 és 2030 közötti hullámban a dolgozók nagy részét foglalkoztató kis- és középvállalkozások automatizációs beruházásai jelentősen hatással lesznek az állásokra, ám ezek elmulasztása további versenyhátrányt okozhat. A munkaerőpiacot pedig alapjaiban a 2030 utáni időszak rengetheti meg, mivel hazánkban a logisztikai, ipari munkakörök dominálnak. A munka átalakulását a mezőgazdaság érzi majd meg a legkevésbé.

A tanulmány kitér rá, hogy az érintett, mintegy kilencszázezer munkahely megváltozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alkalmazottak feleslegessé válnak. Sok területen ugyanis elkerülhetetlen az emberi felügyelet – például a szállításban –, ráadásul a társadalmi kapcsolatok sem pótolhatók a mesterséges intelligenciával. Ám ahhoz, hogy a dolgozók megfeleljenek a mesterséges intelligencia korában is, gyökeresen át kell alakítani az oktatási és képzési rendszert.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.