A mesterséges intelligencia már 2030-tól megváltoztatja életünket

Minden negyedik magyar munkavállalóra hatással lehet a mesterséges intelligencia térnyerése. A folyamat három hullámban megy végbe 2035-ig, s eleinte keveseket érint. Az első hullám inkább a monoton, adminisztrációs feladatokra hat, a robotok csak 2030-tól kezdik el kiszorítani a gyárakból a kékgallérosokat. Attól ugyanakkor nem kell félni, hogy az automatizáció tömeges munkanélküliséget okoz.

JAPAN-ECONOMY/CAPEX Fotó: Issei Kato Forrás: Reuters

A robotok már behatárolt körülmények között, például raktárakban önállóan képesek elvégezni a feladatokat, s már az űrlapok kitöltéséhez, továbbításához sem kell az élő munkaerő, kiválthatóvá válnak a számítógép-alapú szolgáltatások is. Az időszak végére jóval kisebb apparátust igényel a közigazgatás, de a gyártásban is csökkenthetővé válik az irodai létszám. A becslés szerint a kiskereskedelemben és a közigazgatásban száz-százezer munkahelyet érinthet a változás. Összességé­ben 2025 és 2030 közötti technológiai fejlődés az érintett ágazatokban ma meglévő munkahelyek 23 százalékára lehet hatással.

A leglátványosabb változással 2030-at követően kell számolnunk Magyarországon, az önállóság vagy autonómia­hullám időszakában. Ekkortól lehet meg a technológiai feltétele a fizikai és a kézi precíziós munka automatizálásának. A mesterséges intelligencia térnyerése a magyar munkavállalók egyharmadát foglalkoztató feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart már drámai mértékben érinti 2030 után.

Akkortól várható, hogy ténylegesen robotok végzik el az összeszerelő és egyéb szalagmunkákat, a kézügyességet igénylő tevékenységeket, de az önvezető járművek megjelenése is nagy hatással lesz a munkahelyekre. Az érintett ágazatokban a ma ismert álláshelyek akár kétharmada is robotizálhatóvá válik. A gyártásban a folyamat közel 385 ezer, a szállítmányozásban 108 ezer, míg az építőiparban 107 ezer állást alakíthat át.

A mesterséges intelligencia elterjedése az időszak végére a férfiak jövőjét befolyásolja leginkább, ám eleinte a nők állása van jobban kitéve a folyamatnak. A második, 2025 és 2030 közötti hullámban a dolgozók nagy részét foglalkoztató kis- és középvállalkozások automatizációs beruházásai jelentősen hatással lesznek az állásokra, ám ezek elmulasztása további versenyhátrányt okozhat. A munkaerőpiacot pedig alapjaiban a 2030 utáni időszak rengetheti meg, mivel hazánkban a logisztikai, ipari munkakörök dominálnak. A munka átalakulását a mezőgazdaság érzi majd meg a legkevésbé.

A tanulmány kitér rá, hogy az érintett, mintegy kilencszázezer munkahely megváltozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alkalmazottak feleslegessé válnak. Sok területen ugyanis elkerülhetetlen az emberi felügyelet – például a szállításban –, ráadásul a társadalmi kapcsolatok sem pótolhatók a mesterséges intelligenciával. Ám ahhoz, hogy a dolgozók megfeleljenek a mesterséges intelligencia korában is, gyökeresen át kell alakítani az oktatási és képzési rendszert.