A tárcavezető emlékeztetett: változik az uniós szabályozás 2023-tól. Az idei és a 2022-es év átmeneti esztendő lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik, és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők pályázatok, igaz, a 2014–2020 közötti szabályok szerint.
– A megemelt forrásokkal az egyik legfontosabb elérendő célunk, hogy a vidéki élet a fiataloknak is vonzó, valós alternatívát jelentsen.
A kormány más eszközökkel, például a Magyar falu programmal, a Modern városok programmal vagy a falusi családi otthonteremtési kedvezménnyel is hozzájárul a vidék megerősítéséhez, fejlődéséhez a legkisebb településektől a megyeszékhelyekig – tette hozzá Nagy István.
Piaci kockázattól is véd az új krízisbiztosítás
Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium. A biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új eszköz az időjárási káresemények kezelése mellett a mezőgazdasági termelőnek nem felróható kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés enyhítésére nyújthat segítséget. Idetartoznak például az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a jelentős értékesítési lehetőségek elvesztése, a devizaárfolyamok változása vagy éppen a termelés során felmerülő költségek növekedése. A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha jövedelme harminc százalékot meghaladó mértékben esik vissza az előző három év átlagos jövedelméhez képest. A rendszerhez februártól lehet csatlakozni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!