Összesen 7537 milliárd forintot fordít a kormány az évtized végéig a vidéken élők és a gazdálkodók támogatására, az erről szóló kormányhatározat már megjelent a Magyar Közlönyben. A Közös Agrárpolitika segítségével 2027-ig 3272 milliárd forintot kapnak a gazdák az úgynevezett egyes pillérre, vagyis az egységes területalapú támogatásokra, míg a kettes pillér, azaz a vidékfejlesztési keret 4265 milliárd forint. Idén és jövőre a területalapú támogatáshoz kötött hazai szabályozás nem változik.
Nagyobb állami hozzájárulást kap a vidék
– Soha nem jutott még akkora összeg a vidéki Magyarország megerősítésére, mint amelyet a napokban hagyott jóvá a kormány: 2027-ig közel 4300 milliárd forint jut a vidéken élőknek és az agrárium szereplőinek a vidékfejlesztéshez kapcsolódó programokon keresztül.
A jelentős összeg annak köszönhető, hogy a kormány az uniós források mellé nyújtott nemzeti társfinanszírozást a korábbi 17,5 százalékról az elérhető legmagasabb, nyolcvanszázalékos mértékre növeli
– emelte ki a Magyar Nemzet megkeresésére Nagy István. Az agrárminiszter hangsúlyozta:
ez az összeg háromszor akkora, mint amelyet az előző, 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban fordíthattunk a vidékfejlesztési programon keresztül a vidékre és a mezőgazdaságra.
Nagy István a több mint négyezer milliárd forintos vidékfejlesztési keret felhasználásáról elmondta: ebből a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői pályázhatnak jelentős támogatásokra a beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez, és ebből finanszírozzák a mezőgazdaság környezet- és klímavédelmi programjait is.
A mezőgazdaság és az élelmiszergyártás a vidék életének része, így ezek a területek kiemelt támogatásban részesülnek
Fotó: MTI
A miniszter hangsúlyozta: az eddig még soha nem látott nagyságrendű forrásoknak köszönhetően
folytatódik a falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének javítása kiemelt cél az évtized végéig. Így a programok többsége a legmodernebb technológiák beszerzését, az infrastruktúra megújítását, az exportképesség növelését segíti.
Ismét napirenden az élelmiszeripar
A miniszter a teljesség igénye nélkül emellett példaként említette:
a mezőgazdasági alapanyag-termelés minőségi javulását, valamint a hazai élelmiszergyártás teljes megújítását, így a minél nagyobb mennyiségű, kiváló minőségű feldolgozott termék-előállítását, értékesítését szeretné elérni a kormány.
Ehhez a legmodernebb technológiákra van szükség, a gazdálkodóknak pedig technológiaváltásra, átállva a precíziós gazdálkodásra. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a több ezer milliárdos keretből az agráriumban a generációváltást is segítik. A vidéki életforma része a gazdálkodás, amely jól jövedelmező, valós lehetőség a fiataloknak.
– Várhatóan már az év első felében meghirdetjük azokat a programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van
– emelte ki Nagy István.
Nagy István: A támogatási keretből a generációváltást is segítjük
Fotó: Bach Máté
A fiataloknak is lehet vonzó a vidék
A tárcavezető emlékeztetett: változik az uniós szabályozás 2023-tól. Az idei és a 2022-es év átmeneti esztendő lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik, és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők pályázatok, igaz, a 2014–2020 közötti szabályok szerint.
– A megemelt forrásokkal az egyik legfontosabb elérendő célunk, hogy a vidéki élet a fiataloknak is vonzó, valós alternatívát jelentsen.
A kormány más eszközökkel, például a Magyar falu programmal, a Modern városok programmal vagy a falusi családi otthonteremtési kedvezménnyel is hozzájárul a vidék megerősítéséhez, fejlődéséhez a legkisebb településektől a megyeszékhelyekig – tette hozzá Nagy István.
Piaci kockázattól is véd az új krízisbiztosítás
Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium. A biztosítás és a támogatás elemeit ötvöző új eszköz az időjárási káresemények kezelése mellett a mezőgazdasági termelőnek nem felróható kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés enyhítésére nyújthat segítséget. Idetartoznak például az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a jelentős értékesítési lehetőségek elvesztése, a devizaárfolyamok változása vagy éppen a termelés során felmerülő költségek növekedése. A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha jövedelme harminc százalékot meghaladó mértékben esik vissza az előző három év átlagos jövedelméhez képest. A rendszerhez februártól lehet csatlakozni.
