Az okosúton megnyílhat a leállósáv

Akár a zsúfolt autópályák leállósávjának ideiglenes megnyitását is támogathatja a jelenleg zajló okosútfejlesztés, amely emellett arra is képes, hogy a járművekkel kommunikálva csillapítsa a forgalmi zavarokat. Mosóczi László államtitkár szerint az okosúti beruházásokkal Magyarország szintet lép az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásában.

Wifihez hasonló rádiójelekkel kommunikálhatnak egymással az autók és a forgalomirányító adatbázis Forrás: 123RF

Az autópályák gyakori használói körében merülhet fel a kérdés, hogy miért nem lehet a legzsúfoltabb órákban felszabadítani a forgalom előtt a leállósávot. Mint lapunk korábban hírt adott róla, a közlekedéspolitikai vezetés az ehhez szükséges fejlesztések megvalósítása után megfontolásra érdemesnek tartja az innovatív megoldás alkalmazását. Úgy tudjuk, hogy az M1-es Budapest és Győr között tervezett, kétszer három sávra bővítése kapcsán a fejlesztés egy későbbi fázisában a leállósáv átmeneti megnyitását vezérlő rendszer – portálok és változtatható jelzésképű táblák – telepítését tervezik. A német és osztrák gyakorlatban már megjelent lehetőség kizárólag fokozott forgalmi terhelés esetén, alkalmanként legfeljebb néhány órás időtartamokban állhatna a közlekedők rendelkezésére. Informá­cióink szerint ezt csak olyan utakon lehet bevezetni, amelyek minden közlekedésbiztonsági követelménynek megfelelnek, ilyen például a szakaszt teljes hosszban lefedő kamerarendszer létesítése is, amellyel ellenőrizhető, hogy a leállósávban éppen nem áll továbbhaladásra képtelen jármű. Lapunk kérdéssel fordult az ügyben az innovációs tárcához. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, az ITM arra törekszik, hogy az újonnan megépülő vagy bővülő közúti infrastruktúra-elemek korszerű, intelligens megoldásokkal felszerelve készüljenek el.

Jelenleg két okosúti fejlesztés előkészítése zajlik a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. beruházásaiban. Az egyik a ZalaZone járműipari tesztpályához kapcsolódó M76–M9-es fejlesztés: a projekt intelligens elemeket is tartalmazó kiviteli terveinek leszállítása idén nyárra várható, az építési közbeszerzési eljárás még ebben az évben megkezdődhet. Mint az államtitkár elmondta, az egymással valós időben, komplex módon, rádiófrekvencián kooperáló járművek és útkörnyezet lehetővé teszi, hogy a zalaegerszegi tesztpálya szolgáltatásai rendes közúti forgalomban való tesztelési lehetőséggel is kiegészüljenek. Az osztrák és szlovén partnerekkel együttműködésben a létesítmény és környezete a határon átnyúló szolgáltatások fejlesztésére, kipróbálására is módot teremt. A Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötését megteremtő M76-os pihenőhelyein és a leállóöblökben szélessávú vezetékes és vezeték nélküli wifi-adatkapcsolat épül ki, világító útburkolati jeleket is kihelyeznek majd.

Emellett az M1-es Budapest és Győr között tervezett, kétszer három sávra bővítése során is dinamikus forgalomirányítás és a kooperatív jármű-kommunikációhoz szükséges adórendszer épülhet ki – mondta Mosóczi László. Az M0-s és Tatabánya közötti szakasz fejlesztésének előkészítése tart előrébb, itt a végleges építési engedély már rendelkezésre áll, nemrégiben kezdődött meg a kiviteli tervek készítése. Ennek a beruházásnak a későbbi ütemében épülhet majd ki a leállósáv ideiglenes megnyitásához szükséges infrastruktúra is. Mosóczi László fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hatályos szabályozás szerint a leállósáv kizárólag vészhelyzetben, műszaki meghibásodás esetén, a lehető legrövidebb ideig használható. A sáv távlati tervek szerinti, szakaszos megnyitása a forgalom előtt tehát nemcsak a kapcsolódó berendezések, jelzések telepítését, hanem a vonatkozó rendelkezések módosítását is igényli.

Wifihez hasonló rádiójelekkel kommunikálhatnak egymással az autók és a forgalomirányító adatbázis
Fotó: 123RF

A hazai fejlesztések megfelelően illeszkednek az unió okosútprogramjához is. Az EU olyan komplex informatikai megoldás bevezetését határozta el, amely önműködő, nem igényli a vezető közreműködését, emellett nemcsak a közlekedő járművek felé közvetít információkat, hanem azok is közölnek önmagukról adatokat. Ennek köszönhetően a rendszer pillanatról pillanatra frissülő adatokkal rendelkezik, és azokat adja tovább. A fejlesztést C-Roadsnak nevezték el, amely a cooperative, connected and automated mobility (CCAM) rövidítésből származik. Műszaki megvalósítása egy intelligens és dinamikus adatbázis-kezelő háttéreszköz, az autópálya mellett elhelyezett rádiófrekvenciás antennák és a járművek fedélzeti berendezéseibe beépített modulok összekapcsolódásán alapul.

Az okosút ismeri a forgalmi helyzetet és az útviszonyokat az adott jármű közelebbi és távolabbi környezetében, és ezeket az adatokat közli a fedélzeti berendezéssel. Az adatok folyamatosan a vezető rendelkezésére állnak – azokat nem szükséges alkalmanként lehívnia –, és ez alapján hozhat megalapozott döntést. A fedélzeti berendezések kommunikálnak az úttal, de a többi, hálózatba kötött járművel is. A rendszer a tájékoztatáson kívül aktívan is képes beavatkozni úgy, hogy vészhelyzet közelében, de még látótávolságon kívül fékezésre figyelmeztet, vagy be is avatkozik a fékasszisztens segítségével. A vészfékezés mellett jelezheti, ha az úton megkülönböztető jelzésű, esetleg lassú jármű halad. Előjelezheti a forgalmi torlódást, közúti veszélyeket, útépítési munkákat, változó időjárási körülményeket. Közölheti a vezetővel az éppen érvényes közúti jelzéseket, sebességkorlátozást. Menet közben útvonal-módosítást vagy olyan haladási sebességet javasolhat, amellyel elkerülhető a torlódás. A rendszert jelenleg az EU 16 országában tesztelik hosszabb-rövidebb útszakaszokon, a cél az, hogy határokon átnyúlóan, egységesen működjön. A szolgáltatás alkalmas lesz az önvezető járművek koordinálására is, különösen az 5G-hálózat kiépítése után. A közelmúltban került piacra a C-Roads fedélzeti modullal gyárilag felszerelt első személyautó, a VW Golf VIII.