Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az elmúlt hetekben széleskörű politikai, társadalmi és szakmai diskurzus alakult ki arról, hogy a kormány válságkezelő, gazdaságélénkítő intézkedései alkalmasak-e a kívánt célok elérésére, kellő horderejűek-e és egyáltalán, könnyítésnek vagy magszorításnak számítanak-e.
Mivel a kormány egyik legengesztelhetetlenebb kritikusa a Demokratikus Koalíció, ezért érdemes röviden áttekinteni, miként is kezelte az aktuális válságot kormányfőként Gyurcsány Ferenc és utóda, s ahhoz képest milyen megoldásokhoz folyamodik most Orbán Viktor kabinetje.
A legutóbbi nagy horderejű krízis 2008 végén érte el Magyarországot. A mostani vírusjárvány és az akkori pénzügyi körökből induló válság abban hasonlít, hogy mind a kettő globális hatású és hosszú hónapig éreztette, érezteti közvetlenül a bénító hatását a világgazdaságban. Hektikus pénzpiaci mozgások mellett állások sokaságának megszűnése kísérte az akkori válságot, s ezt látni most is. Az aktuális kormány előtt álló feladat tehát 2008-2009-ben és 2020-ban is ugyanúgy foglalható össze: egyszerre kell csökkenteni, kompenzálni az államot, a vállalkozásokat és – különösen – a társadalmat, vagyis a munkavállalókat, a családokat, a nyugdíjasokat érő veszteségeket, eközben pedig meg kell teremteni a gazdaság felemelkedésének lehetőségét.
Ehhez egészen más módon fogott hozzá 2009-ben az akkori balliberális kormány, és most a konzervatív kabinet.
Az egy évtizeddel ez előtti viszonyok kaotikus jellegét jól mutatja, hogy miközben 2009 februárjában még Gyurcsány Ferenc jelentette be a válságkezelőnek kikiáltott kormányzati csomagot, addig a különféle elképzelések tavaszi parlamenti megszavazásakor már Bajnai Gordonnak hívták a miniszterelnököt. De miből is állt a Gyurcsány–Bajnai-csomag? Az adóbevételek garantálásáért a forgalmi adó akkor 20 százalékos általános kulcsát 25 százalékra emelték, amelynek hatásán az sem változtatott sokat, hogy kialakítottak egy 18 százalékos kedvezményes kulcsot. Nőtt a jövedéki adó, ezzel drágult például az üzemanyag, s ugyan csökkent a vállalkozások járulékterhe, és alakítottak a személyi jövedelemadó (szja) szabályain is, de akkoriban került a jogrendbe a szuperbruttósítás, amely túlzás nélkül nevezhető a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb adóügyi átverésének: egy szorzó beiktatásával megemelték az szja alapját, így a dolgozók úgy adóztak nagyobb összeg után, hogy fizetésük egy fillérrel sem nőtt.
Az igazán húsba vágó változtatások a szociális juttatásoknál következtek be. A családi pótlékot befagyasztotta a balliberális kormány, ráadásul ezután az adózásnál is figyelembe kellett venni a gyerekek után járó összeget. A gyes hároméves időszaka egy évvel csökkent, miközben a táppénz szinte minden formája tíz százalékkal apadt. Megszűnt a 13. havi nyugdíj, megváltozott a nyugdíjszámítás módszere, eltolták az aktuális nyugdíjkorrekciót és 62-ről lépcsőzetesen 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. A Gyurcsány–Bajnai-fűnyíró nem kímélte a közszférát sem, számos megszorító intézkedés mellett itt is megszűnt a 13. havi juttatás. A Gyurcsány–Bajnai-csomag egyik utolsó, mégis talán legjellemzőbb mozzanata az országos, általános ingatlanadó kivetése volt. A törvényt elvben azért alakította ki a balliberális többség, hogy a nagy értékű vagyontárgyakat adóztassa meg, ehhez képest – az alacsonyan meghúzott határok miatt – a fél országnak fizetnie kellett volna a közterhet.
A baloldali kormány számítását végül megsemmisítő döntésével az Alkotmánybíróság húzta keresztül.
A balliberális módszerekhez képest más úton, éppen ellentétes irányban indult el a mostani válság kezelésében a Fidesz–KDNP-kormány, egészen más elveket tükröznek az Orbán-terv eddig ismertté vált elemei. A kabinet az első lépések között hirdetett járulékcsökkentést, adóelengedést azoknak az ágazatoknak a vállalkozásai számára, amelyeket a krízis azonnal és közvetlenül érintett. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy adóelengedésre, különösen ilyen mértékűre a hazai válságkezelések alkalmával még egyetlen egyszer sem folyamodott az aktuális kormányzat. Szintén szokatlan – bár 2010 óta már nem példa nélküli –, hogy a krízis hatásainak enyhítéséért az állam extra hozzájárulást kér a nagyvállalatoktól, most a bankoktól és a kereskedelmi multicégektől. A válságkezelés további költségeit ezeken kívül főként állami forrásokból, adók, közpénzek átcsoportosításából fedezi a kormány.
Miközben lakossági megszorításokról nem esett eddig szó, komoly összegeket címzett a kabinet a társadalmi leszakadás elkerülésére. Sok más intézkedés mellett lépcsőzetesen visszavezetik a 13. havi nyugdíjat, a lejáró gyes-, gyed-, gyet-jogosultságokat a válság végéig meghosszabbították, idén nem kell törleszteni a banki hiteleket, megtiltotta a kormány a kilakoltatásokat, s nyolcvanezer kisvállalkozásnak nem kell négy hónapig adót fizetnie. Külön szót érdemel, hogy béremelést és félmillió forintos soron kívüli juttatást kapnak az egészségügyi dolgozók, akiknek kétség kívül kulcsszerepe van a válság fő okát jelentő járvány megfékezésében.
A gazdaság újraindítását eközben – egyebek mellett – fejlesztési forrásokkal, adóelengedéssel, kedvezményes hitellel, bértámogatással és adminisztrációs könnyítésekkel segítené elő a kormány.
Ezermilliárdok kerülnek kisvártatva a magyar gazdaságba.
Az ellenzéknek, s annak élén Gyurcsány Ferenc pártjának persze mindez nem elég. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke a héten például úgy fogalmazott: a mostani csomag megkésett, kevés és csak a kiváltságosok érdekeit fogja szolgálni. Úgy fogalmazott, a kormányzati döntések csak sebtapaszt ragasztanak a nyílt sebre, a bejelentett intézkedésekből pedig szerinte az látszik, hogy a kabinet nem érti, mekkora baj van az országban.
Belegondolni is elborzasztó ezek alapján, miként vélekedhet Molnár Csaba főnöke és politikai szövetségeseinek 2009-es, válságkezelésnek nevezett megszorításhalmazáról.
Cél, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között.
Az idei győztes a családok, valamint a kajakosok és evezősök kedvelt helyszíne.
Lehet, hogy hétfőtől már nem nagyon látják a munkahelyén.
A megemelt keret minden pályázónak juttat forrást.
Nagy asztrológia kvíz: Ön mennyit tud a csillagjegyekről?
Lisztes Krisztián megszólalt: Nem kell túlmagyarázni ezt
Súlyos döntést hozott Ördög Nóra és Nánási Pál: külföldön próbálnak asszimilálódni
„Kést a magyarok torkára!” – A következő lépés Európa ukránosítása lesz (?)
Megszakad a szív: meghalt egy fiatal magyar rendőrnő, két kisgyermeket hagyott maga után
Csatatérré változott Lengyelország, az ukránokat nem engedik Budapestre
Közel a megoldás Parajdon, magyarországi mérnökök segítenek
Futballünnep Münchenben: egy helyen a BL-döntő legjobb képei – galéria
A PSG veszélyesen kezdte az Inter elleni BL-döntőt – élő
Zelenszkij senkit nem kímél
Macron feldühítette Kínát + videó
Váratlan helyről kapott sistergős balegyenest Magyar Péter, erre biztos nem számított
Cél, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között.
Az idei győztes a családok, valamint a kajakosok és evezősök kedvelt helyszíne.
Lehet, hogy hétfőtől már nem nagyon látják a munkahelyén.
A megemelt keret minden pályázónak juttat forrást.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Cél, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között.
Az idei győztes a családok, valamint a kajakosok és evezősök kedvelt helyszíne.
Lehet, hogy hétfőtől már nem nagyon látják a munkahelyén.
A megemelt keret minden pályázónak juttat forrást.
A többször meghosszabbított intézkedés jelenleg 2025. június 30-ig hatályos.
A késési biztosítás független a közlekedési módtól és attól is, hogy a lassúbb célba jutást mi okozta
Biztos alapokon áll a magyar gazdaság.
Kína és az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy nem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben.
Hatból öt frontszakaszon előrenyomultak az oroszok.
A nemzetközi közösséghez szólt az izraeli miniszterelnök.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
