Egyre több időskorú tudja fedezni váratlanul felmerülő kiadásait

A súlyos anyagi deprivációban, nélkülözésben élő nyugdíjasok aránya 2006-hoz képest 2019 végére 20 százalékról 6,5 százalékra csökkent hazánkban – állítja Bozsonyi Károly szociológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.

Forrás: Alapjogokért Központ

Miközben a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23,4 százalékról nyolc százalékra csökkent Magyarországon az Eurostat legfrissebb adatai alapján, az is látható, hogy nemcsak a teljes lakosság, de azon belül a nyugdíjasok anyagi helyzete is javuló tendenciát mutat – fogalmazott Bozsonyi Károly szociológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója lapunknak küldött elemzésében. A tanácsadó felidézte: a gazdasági újraindítási akcióterv részeként idén február­ban folyósítják a 13. havi nyugdíj első részletét a jogosultaknak, a juttatás összesen 77 milliárd forintot jelent. Rá­adásul amennyiben a gazdasági növekedés visszatér a koronavírus-válság előtti állapotba, és sikeres lesz az újraindítás, úgy nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet 2022-ben.

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

A korábbi lépések kedvező hatását alátámasztó hír az is, hogy 2006-hoz képest – de 2012 óta különösen – jelentősen csökkent azon idősek száma, akik súlyos anyagi nélkülözésben (deprivációban) élnek. Erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Eurostat-módszertan alapján készült adatai tanúskodnak, amelyeket az Alapjogokért Központ vizsgált meg, és amelyek 2006 óta egységes módszertan alapján „mérik” a magyar népesség és egyes csoportjainak anyagi helyzetét – ismerteti az elemzés.

Forrás: Alapjogokért Központ

Kilencből három

A nyugdíjasok tényleges élethelyzetét és anyagi életkörülményeiket kilenc probléma megléte vagy hiánya alapján ítélik meg. Amennyiben minimum négy problémával érintett egy nyugdíjas, úgy a statisztikai kategóriák szerint „súlyos anyagi deprivációban” él – világít rá az Alapjogokért Központ tanácsadója. A kilenc indikátor a legkülönbözőbb anyagi természetű kiadások kapcsán mutatja meg, hogy egy nyugdíjas számára lehetséges-e egy váratlan kiadás finanszírozása, évi egyhetes üdülés kifizetése, kétnaponta húsételfogyasztás, megfelelő fűtés a lakásában, de figyelembe veszik azt is, hogy hiteltörlesztéssel vagy eszközbeszerzéssel kapcsolatos problémái ­vannak-e (mosógép, mobiltelefon, televíziókészülék, személygépkocsi) – mutat rá Bozsonyi Károly.

Több szempontból javult a nyugdíjasok helyzete: többek között több időskorú tud akár kétnaponta húst vagy halat fogyasztani, mint tíz évvel ezelőtt
Fotó: Havran Zoltán

A KSH kimutatásai alapján szerinte állítható, hogy Magyarországon 2006-hoz képest 2019 végére 13,5 százalékponttal – 20 százalékról 6,5 százalékra – csökkent a súlyos anyagi deprivációban, nélkülözésben élő nyugdíjasok száma.

A nyugdíjasok helyzetének szignifikáns javulása azért következett be, mert 2012 óta három tényező esetében volt kiugróan jelentős a javulás: több időskorú tud már váratlan kiadásokat is fedezni, fogyasztani kétnaponta hús- vagy halárut, valamint a lakások fűthetőségében is fejlődés indult el.

Javuló életszínvonal

Míg 2006 és 2014 között egy váratlanul felmerülő kiadást a nyugdíjasok 64-70 százaléka nem tudta megoldani, addig az elmúlt években e mutató lényegében megfeleződött, 2019-re 33 százalékra csökkent az ebbe a körbe tartozó nyugdíjasok aránya. A második határozott életszínvonal-emelkedés a legalább kétnaponta történő húsételfogyasztás lehetősége kapcsán figyelhető meg. Míg 2006-ban a nyugdíjasok harminc százalékának nem adatott meg a minimum kétnaponkénti hús- vagy halfogyasztás, 2019-ben ez az arány 14,5 százalékra csökkent. A harmadik jelentősen javuló mutató a lakás megfelelő melegen tartásának lehetőségét vizsgálja. 2006-ban a nyugdíjasok 13 százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását, míg a fűtési problémákkal érintett nyugdíjasok aránya ­2019-re három százalék körülire csökkent – hangsúlyozza írásában a szakértő.

Komoly fordulat

A javuló tendencia persze nem volt egyenletes, hiszen – a korábbi szocia­lista–szabad demokrata kormányok által félrekezelt gazdasági válság és annak továbbgyűrűzése miatt – 2008-tól 2012-ig a súlyos anyagi depriváció­ban élő nyugdíjasok aránya a 2008-as 14,5 százalékról 2012-re már 19 százalékra nőtt. Ezt követően azonban dinamikus javulás látható a számokban. Öt év alatt 13 százalékponttal csökkent a szegénységben élő nyugdíjasok aránya – tette hozzá Bozsonyi Károly.

Mindez azt is jelenti, hogy a 2010 után meghirdetett szociális intézkedések – nyugdíjprémium fizetése, 13. havi nyugdíj visszaépítése, nyugdíjba vonulás előtti kedvezmények – elérték a kívánt hatásukat.

Sőt most, még a koronavírus-válság ellenére is, az „újraelosztási vita” lényegében arról szól, hogy melyik társadalmi csoportot hogyan segítse a központi költségvetés, amelyek közül nemcsak a nyugdíjakkal összefüggő lépések, de például a hitelmoratórium is kedvezően érinti e csoportot is.

Különösen annak tükrében jelent ez komoly fordulatot, hogy 2010 előtt ezek a viták a „kitől mit vegyünk el” logikája mentén szerveződtek, és az akkori költségvetési „kiigazítások” az időseket szinte rögtön hátrányosabb helyzetbe hozták – emeli ki az elemzés. A balliberális kormányzás alatt bevett szokás volt, hogy elsősorban mindig a nyugdíjasokon kezdték meg a spórolást, és az általános jellegű megszorítások is őket érintették leginkább. Ez manapság már nincs így.

A rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy – a 2010 előtti helyzethez viszonyítva – a „nyugdíjasszegénység” csökkent, időskorú polgártársaink életszínvonala az utóbbi időszakban jelentékeny mértékben emelkedett

– összegezte nyilatkozatát a szociológus.