Javában tart a felkészülés az új, hétéves európai uniós pénzügyi időszakra. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság tervei között az is szerepel, hogy csökkentenék az uniós források felhasználásával kapcsolatos adminisztratív terheket. Az, hogy ebből mit sikerül megvalósítani 2021 és 2027 között, az a költségvetés elfogadása után derül majd ki, az EU döntéshozatali rendszerében a végső szó azonban nem a brüsszeli testületé: a teljes büdzsét és az annak felhasználását meghatározó szabályozást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő tanács fogadja el az összes állam egyetértésével.
Fél évig is elhúzódhat az elbírálás
A bürokráciacsökkentés sarkalatos pontja lehet a következő időszaknak, mert az uniós fejlesztéspolitikára jellemző túlszabályozás, a hatalmas adminisztráció és az ehhez szükséges apparátus egyre nehézkesebbé teszi a gyors döntéseket, a hatékony intézkedéseket. A GoodWill Consulting pályázati tanácsadó cég értékesítési igazgatója szerint az adminisztrációs szigornak vannak észszerű indokai is, hiszen nagy összegű fejlesztési forrásokról beszélünk, így a szabályozottság ekkora pénzmennyiség szétosztásánál elengedhetetlen. A támogatási rendszer megfelelő működtetéséhez pedig szükséges az uniós és a magyar szabályozás jogharmonizációja, így e szempontból nem lehet különbséget tenni, hogy hol következik be esetleges túlszabályozás. Ez tehát nem csupán a magyar hatóságokon múlik – húzta alá Madarász András.
A szakértő tapasztalata szerint ügyfeleik legtöbbször a pályázati elbírálások hosszú idejére panaszkodnak, ami akár a hat hónapot is túllépheti. – Szerencsére ebben is észlelhető javulás, de még találkozunk több hónapos felülvizsgálatokkal. A korábbi években mi is tapasztaltuk az ügyfeleink szkepticizmusát, akik azért nem kívántak pályázni, mert ódzkodnak a többéves engedélyezési procedúrától. Ez azonban csupán városi legenda, amely se régen nem volt, se most nem igaz. A hatóságoknak meg kellene érteni azt, hogy egy-egy pályázónak gyakran a fejlesztés az egyetlen esélye a versenyképességre. Így számukra hátrányos lehet, ha a beruházásaikat kénytelenek elhalasztani az elbírálásra való várakozás miatt – emelte ki az igazgató, aki szerint a pályázati kedvet is lehetne növelni az elbírálások gyorsításával.
Az ideális az lenne, ha nem a kiírások időpontjától tennék függővé a fejlesztéseket a vállalkozások
Fotó: Teknős Miklós
Még mindig túl sok az ad hoc kiírás
A pályázati ütemezést és átláthatóságot mindenképpen javítani kellene, a pályázati rendszerben ugyanis ezek lényeges szempontok – véli Madarász András. – Évek óta küzdünk azért, hogy a pályázati kiírások megjelenésének menetrendjével legyenek tisztában a pályázók, a menetrendekben ne legyenek csúszások és átütemezések, hiszen – különösen a vállalkozásoknál – hosszú távú fejlesztéseket csak úgy lehet megtervezni és megvalósítani, ha előre látják, ismerik, hogy ezekhez milyen forrást tudnak majd használni – emelte ki az igazgató. Így azt sem tartják szerencsésnek, amikor a vállalkozók az éppen megjelent pályázathoz illesztik a beruházásaikat. Sokkal kedvezőbb lenne, ha a fejlesztéseiket a cég működéséhez tudnák illeszteni, és egy előre látható pályázati menetrend alapján a hozzá kapcsolódó forrásokat be tudnák vonni.
Az értékesítési szakember jelezte ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt években a tervezhetőségben tapasztaltak pozitív változásokat, de a pályázati határidőkben még mindig vannak csúszások, illetve hosszú távú, a kiszámíthatóságot segítő menetrendek sem mindig állnak rendelkezésre. Sok esetben a pályázati tanácsadókat is meglepi egy-egy kiírás ad hoc megjelenése. A sok kellemetlenség és nehézség ellenére az utóbbi időben egyre több esetben tapasztalható, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó adminisztratív terhek csökkennek – emelte ki Madarász András, aki szerint még a tanácsadóknak is komplex feladatot adó előminősítéseket kell elvégezni ahhoz, hogy egyáltalán meg tudják határozni, vajon a vállalkozás alkalmas-e arra, hogy elinduljon a pályázaton. Ehhez ugyanis rengeteg gazdasági, illetve projektelőírásnak kell megfelelni.
Az energetika ma is hangsúlyos szektor
A sors fintora, hogy éppen akkor várható a pályázati procedúra egyszerűsödése, amikor az Európai Bizottság egy másik javaslata szerint a kohéziós források összege Magyarországon a megemelkedő nemzeti társfinanszírozás mellett majdnem 10 százalékkal csökkenne. Magyarul, kevesebb uniós pénzhez juthatunk. Erről Madarász András úgy tartja, hogy vannak olyan szektorok, amelyek fejlesztési keretéből semmiképpen sem szabadna elvonni forrást. Ilyen terület például a gazdaságfejlesztés vagy az agrárium, ahol a vállalkozások folyamatos fejlesztése a versenyképesség szempontjából elengedhetetlen.
– Akár a vidékfejlesztési, akár a gazdaságfejlesztési programokra gondolunk, látnunk kell, hogy népszerűségben, kihasználtságban a legjelentősebb programoknak számítanak, és nagymértékben hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. További fontos terület az energetika, különösen a klímaváltozás okozta új kihívások miatt. Nem véletlen, hogy az energetikai pályázatok népszerűsége is töretlen, bár a kiírások igen szigorúak. Ezzel szemben azon fejlesztési keretek, amelyek például a bürokratikus működést táplálják, mindenképpen csökkenthetők, továbbá érdemes újragondolni azoknak a pályázatoknak az átcsoportosítási lehetőségét, amelyek a célterületük vagy a feltételrendszerük miatt egyáltalán nem népszerűek – mondta Madarász András, megjegyezve azt is, hogy a társfinanszírozott forrásokon kívül kedvezőek a tisztán hazai költségvetési forrásból származó pályázatok, amelyek növelik a kiszámíthatóságot.
