Pölöskei Gáborné hozzátette, az ESL-modul fejlesztése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program támogatásával valósut meg mintegy 200 millió forintból.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy bár a 2017-2018-as tanévben a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon az előző tanévhez képest csökkent, azonban a tanulók 12 százaléka még mindig végzettség nélkül lép ki az iskolarendszerű képzésekből.
Az Európai Unió az Európa 2020 stratégiájában célul tűzte ki, hogy a korai iskolaelhagyók arányát uniós szinten 10 százalék alá csökkentik, Magyarországon is ennek szellemében döntöttek az ESL-rendszer bevezetéséről.
A programról megjegyezte, az ESL a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) részeként működik, jelző rendszerként funkcionál, amely folyamatosan nyomon követi a diákok teljesítményét jegyeik alapján és figyeli az igazolt és igazolatlan hiányzások számát is. Amennyiben a tanuló teljesítménye elkezd romlani, rohamosan emelkedik az igazolatlan hiányzások száma, akkor az ESL automatikus üzenetet küld az adott tanuló osztályfőnökének és a szülőknek is. Mindez pedig azért fontos, mert ha a problémát időben észlelik, még megakadályozható a diákok lemorzsolódása. Az iskolaelhagyás hátterében állhatnak személyes és családi gondok, de akár tanulási nehézségek is.
Pölöskei Gáborné kiemelte, hogy az ESL részletesen, tantárgyakra, hónapokra lebontva mutatja be az egyes tanulók tanulmányi eredményeit, az adatok alapján arról is tájékoztatja az osztályfőnököket és az iskola vezetését, hogy mely tanulók milyen mértékben vannak kitéve a korai iskolaelhagyás veszélyeinek. A program egyelőre csak a szakképző iskolákban elérhető, most zajlanak a tárgyalások a modul bevezetéséről a köznevelésben – ismertette a helyettes államtitkár.
