– A drágulás egyrészt a külső, viszonylag olcsóbb kerületek vagy az agglomeráció felé tereli a lakhatási céllal vásárlókat, ahol az infrastrukturális adottságokhoz képest túlzottan megnőhet a népesség. Másrészt a budapesti albérletárak magas szintje és így a lakhatás elérhetőségének romlása a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti – jegyezték meg, hozzátéve, hogy mindezek révén a gyermekvállalás ideje is kitolódhat. A jegybank által életre hívott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tavaszi ülésén a piaci szereplők részéről intézményi bérlakásszektor kialakítása, illetve bővítése merült fel.
Több fiatalnak van saját otthona
A fiatalok mintegy negyede él jelenleg is bérelt lakásban, de a fővárosban és környékén 35 százalék az arányuk – derül ki a K&H 19–29 éves korosztály véleményét tükröző ifjúsági indexéből. A kutatás szerint minden negyedik albérletben lakó fiatal ötvenezer forintnál kevesebbet költ bérlésre, minden ötödik azonban több mint 125 ezer forintot. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a bérlés egyszerű pénzkidobás, és a lehető leggyorsabban saját lakásba költözne. Noha a válaszadók húsz százaléka szerint a mobilitás miatt a mai világban sokszor célszerű bérelt lakásban lakni, életük végéig nagyon kevesen, csak 11 százaléknyian szeretnének bérleményben élni. Az utóbbi évekkel összehasonlítva nőtt a saját vagy részben saját tulajdonú lakásban élő fiatalok aránya: a 19–29 évesek 24 százaléka lakik ilyen ingatlanban, szemben a tavalyi 21 és a 2017-ben mért 16 százalékkal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!