Az viszont kevésbé valószínű, hogy a munkaadók a 2019-es és a 2020-as évben is végrehajtott nyolcszázalékos emelést vagy annál nagyobb mértéket elfogadhatónak tartanának.
A munkaadók a bizonytalanság mellett a járvány okozta gazdasági visszaeséssel és elsősorban a kis- és középvállalkozások tehernövekedésével érvelnek a kisebb béremelések mellett.
A bérminimum összege az igazán fontos a munkavállalóknak
Magyarországon arányaiban kevesen keresnek hivatalosan minimálbért, számuk a járványt megelőző időkben 300 ezer fő körül volt.
Fotó: Bach Máté
Az állami szférában gyakorlatilag nincs minimálbéres munkavállaló, míg a versenyszektorban a bruttó 161 ezer forintos, bejelentett fizetés mellett a legtöbben feketén kapták jövedelmük további részét.
A minimálbér összege ugyanakkor azért fontos, mert a szociális juttatások vagy akár a jelenleg futó bértámogatások és számos egyéb juttatás a kötelező legkisebb kereset összege alapján számolandó.
A minimálbér összegétől függ egyebek mellett a gyed, így a nagyszülői és a diplomásgyed összege, a tartós betegségben szenvedők adókedvezménye, a táppénz napi összegének felső határa vagy az álláskeresési járadék.
A garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettséghez kötött minimálbér összegének jelentősége jóval nagyobb, mivel több mint egymillió munkavállalót érint.
Ennek oka, hogy a garantált bérminimum emelésével a bérfeszültségek elkerülése érdekében emelniük kell a munkáltatóknak azokat a kereseteket is, amelyek a korábbi bérminimum összegét csak kismértékben haladták meg. Ez pedig a bérminimum mértékétől függően százezreket érinthet.
Abban az esetben, ha 5,5 százalékos emelésben egyeznek meg a munkaadói és munkavállalói képviseletek, a minimálbér összege bruttó 170 ezer forintra, nettó összege – változatlan közterhek mellett – 113 ezer forintra nőne, míg a bérminimum bruttó 222 ezer forintra, nettó 147,6 ezer forintra emelkedne 2021-ben.
Elérnénk a Brüsszel által elvárt összeget
Ha jövőre meghaladná a 170 ezer forintot a minimálbér bruttó összege, azzal teljesítenénk az Európai Bizottságnak a kötelező legkisebb kereset összegére vonatkozó iránymutatásait – olvasható a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakmai anyagában. Brüsszel a közelmúltban tett irányelvjavaslatot arra, milyen szempontok figyelembevételével alakítsák ki a tagországok saját hatáskörben a minimálbér összegét. A tervezet alapján a minimálbér abban az esetben garantálná a megélhetéshez szükséges elfogadható feltételeket, ha az összeg nem lenne alacsonyabb, mint a mediánbér hatvan százaléka.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!