Közös feladat, hasznos teher az iskolai különóra

Kisebb vagyont emésztenek fel az iskolán kívüli különórák, amelyekre szinte minden diákot befizetnek a szülei annak reményében, hogy a lehető legtöbb területen széles ismeretekre tegyen szert a gyerek. Sport, korrepetálás, nyelviskola, szakkör, előkészítő, zene — szakértők megvizsgálták, mekkora terhet jelent ez a családi költségvetésnek.

A legtöbb szülő mozgásra, sportolásra költ. Megéri a befektetés, de túlozni nem tanácsos Fotó: Havran Zoltán

Szinte minden gyerek jár valamilyen iskola utáni különórára: sportolni, táncolni, zenét vagy nyelvet tanulni. A középiskolások között nem ritka a felvételi vagy nyelvvizsga-előkészítő sem, illetve az olyan foglalkozások, amelyek a karrierterveik mentén keltik fel az érdeklődésüket.

A szülők nagy része úgy érzi, hogy lemarad a gyereke a többiektől, ha nem jár különórákra – állapították meg a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői. Egyik felmérésük szerint a kisiskolások különóráira a családok havonta 5-10 ezer forintot fordítanak, de minden tizedik család már húszezer forintot költ ilyen célokra. A nagyobbak esetében ezek az összegek még magasabbak, ott már heti egy különóra is havi húszezer forintnál magasabb kiadással jár, tehát egyes családoknál több tízezer forint is lehet a havi költség.

Ami az óradíjakat illeti, az egyéni nyelvórák átlagosan 3-4000 forintba kerülnek 45 percenként. A tantárgyi korrepetálás ára ennél alacsonyabb, matek- és fizikakorrepetálást már 2000 forintért lehet találni a szakértők felmérése szerint. Zenét 2500 forint/óra áron tanulhat a gyerek, de egy profi zongoraiskolában akár 12 ezer forintot is kérhetnek. Az egyesületi sportolás általában 10-20 ezer forintba kerül, amiért heti öt-hat edzésre is járhat a gyerek.

A legtöbb szülő mozgásra, sportolásra költ. Megéri a befektetés, de túlozni nem tanácsos Fotó: Havran Zoltán

– A különórákat sokan tekintik befektetésnek a gyerek jövőjébe, ami minden áldozatot megér. Érdemes azonban a gyerekkel együtt kiszámolni az ezzel járó költségeket, hogy ő is könnyebben megérthesse, a szülei ezért sokat dolgoznak. Meg lehet beszélni, hogy egy óránként 4-5000 forintba kerülő különóra milyen terheket ró a családra – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H pénzügyi vetélkedőjének zsűrielnöke. Mint mondta, ha nem fér bele egy újabb különóra, érdemes arra is felhívnunk a gyerek figyelmét, hogy az internet egy óriási tudástár, és ha megtanítjuk őket okosan használni, akkor nagyon sok ismeret megszerezhető önállóan vagy akár felnőtt segítséggel.

– Mutassunk neki nyelvtanuló appokat, amelyekkel hatékonyan tudja bővíteni ismereteit, de akár a bonyolultabb pénzügyi alapfogalmakkal is játékosan megismerkedhet – mondta.

Kell az üresjárat

A gyerek alkatától függ, hogy milyen különóra való neki és hányszor; általában egyféle mozgásos tevékenység és egy más jellegű különóra hasznos lehet – vélekedik Lázár-Cseke Éva klinikai szakpszichológus. Felhívta a figyelmet: ha nincs a gyerek életében üresjárat, vagyis ha az őt érő ingerek nem csillapodnak időnként, ha mindig mennie kell valahová, az felettébb káros. – Amikor egy szülő ma azt látja, hogy a gyereke nem csinál semmit, azaz látszólag unatkozik, akkor rendszerint igyekszik valami szórakozásról, így akár egy különóráról gondoskodni számára. Pedig nagyon fontos ez a látszólag bosszantó unatkozás, ebből születnek a kreatív ötletek, az, hogy mit akar kezdeni magával a fiatal – vélekedett a szakember.