Magyarország vezetésével sikerült megvédeni a gazdák érdekeit

Hivatalosan is megállapodtak a tagállamok agrárminiszterei és az Európai Parlament az új közös agrárpolitikáról. Nagy István agrárminiszter az ülést követően a Magyar Nemzetnek azt hangsúlyozta, a legfontosabb ügyek túlnyomó többségében sikerült jobb belátásra bírni az Európai Parlamentet, így a testület visszavonta a realitásokat nélkülöző javaslatait.

mezőgazdaság, traktor, tanya, föld Forrás: Mediaworks

Megállapodtak az agrárminiszterek a közös agrárpolitika (KAP) reformjának legfőbb politikai elemeiről a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a luxemburgi ülést követően a magyar delegációt vezető Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte:

a tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait.

– Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése – emelte ki a tárcavezető.

Nagy István: A minisztereket tömörítő tanács óriási erőfeszítéseket tett, hogy az Európai Parlament visszavonja a gazdákat ellehetetlenítő javaslatait
Fotó: Agrárminisztérium

Nagy István rámutatott:

a miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlamentet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza a minden realitást nélkülöző javaslatait.

A miniszter felidézte, az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt.

Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült tízhektáros küszöbértéket.

Ez lehetővé teszi, hogy e méret alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az öt hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és földjeik egy részét parlagon hagyják. Sikerült visszaverni a parlamenti javaslatot, amely kizárta volna a terménydiverzifikációt az elismerhető termelési gyakorlatok közül, amellyel jelentősen korlátozta volna a gazdák termelési és agrárszakmai döntéseit. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családoknak.

– Nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára prioritás, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket

– hangsúlyozta a magyar tárcavezető.

A tárcavezető komoly eredményként értékelte az érzékeny ágazatok túléléséhez szükséges termeléshez kötött támogatások megvédését

A nem termő területekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, az Európai Parlament javaslata arra kötelezte volna gazdákat, hogy a területük tíz százalékát parlagon hagyják. Ezt sikerült lecsökkentenie a minisztereknek három százalékra. Az pedig, hogy a nagyobb környezeti hozzáadott értékkel bíró másodvetések és nitrogénmegkötő növények termesztését sem ismerik el nem termő területnek, jól mutatja, hogy

bizonyos parlamenti javaslatok minden logikát nélkülöznek.

Ahogy az várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, vagyis az eco-scheme esetében a 25 százalékos mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.

Az érzékeny ágazatok túlélését garantáló termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi 13+2 százalékos szinten, szemben az Európai Parlament által javasolt 10+2 százalékkal.

Ezáltal továbbra is megmarad a lehetőség az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarhatartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat

– sorolta az eredményeket Nagy István. Az átmeneti nemzeti támogatások terén szintén sikerült megőrizni a tanácsi álláspontban foglaltakat, amelyben oroszlánrészt vállaltak a kelet-európai tagállamok.

A miniszter kiemelte, hogy

a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást.

A közös agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, uniós és nemzeti forrásból is. – Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a Covid–19 világjárvány alatt is folyamatosan képes volt a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát.

A most megkötött megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.

A további menetrendről Nagy István elmondta, hogy a megállapodást a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt foglalják konkrét jogszabályi szövegbe, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadására kerül sor a tanácsban és az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé a KAP stratégiai terveiket. Az új KAP-szabályozás a kétéves átmeneti időszakot követően 2023. január 1-jén lép hatályba.