A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja az európai felzárkózó térségről összeállított, hétfőn bemutatott 56 oldalas év közepi helyzetértékelésében felidézi, hogy a cég a komorabbá váló euróövezeti kilátások miatt nemrég még lejjebb vitte az idei magyar növekedésre adott előrejelzését.
A magyar gazdaság azonban az idei első negyedévben „figyelemreméltó mértékben ellenállónak” bizonyult a valutauniós növekedési környezet romlásával szemben, és a tavalyi utolsó negyedévben is erőteljes növekedési pályán volt.
A ház ennek alapján az eddigi 3,3 százalékról 3,9 százalékra javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és jövőre is még 3,2 százalékos növekedéssel számol a magyar gazdaságban.
A cég hangsúlyozta, hogy felülvizsgált magyarországi növekedési előrejelzései 0,4 százalékponttal haladják meg a szélesebb körű elemzői konszenzust.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a magyar gazdaság hajtóereje továbbra is az erőteljes belső kereslet, azt azonban kétségesnek tartják, hogy a komponensek közül az állóeszköz-beruházások értékének és a háztartási szektor fogyasztásának 16,4, illetve 5,4 százalékos éves összevetésű tavalyi növekedése ugyanilyen ütemekben folytatódik.
A cég szerint ugyanakkor még e tényezők lassulása is lehetővé tenné, hogy a magyar gazdaság a hosszabb távú trendátlagot meghaladó ütemben növekedjen.
Néhány napon belül ez a második olyan londoni helyzetértékelés, amelyben a korábbinál jobb előrejelzés szerepel a magyar gazdaság idei növekedésére.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) múlt héten ismertetett átfogó tavaszi előrejelzésében közölte, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,7 százalékos, 2020-ban 2,9 százalékos növekedéssel számol.
Az EBRD 0,4, százalékponttal javította a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedési ütemére adott becslését az előző, novemberben összeállított térségi előrejelzéséhez képest, az a prognózis ugyanis 3,3 százalékos magyarországi növekedést valószínűsített 2019-re.
Az EBRD-jelentés is kiemelte, hogy a 4,9 százalékos tavalyi magyar GDP-növekedés fő hajtóereje a hazai kereslet volt. A bank hangsúlyozta azt is, hogy a közép-európai és a balti térségen belül a magyar gazdaságban nőtt a legnagyobb ütemben az állami és a magánszektorbeli beruházások értéke 2018-ban.
Az EBRD szerint a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete az idei évtől várhatóan gyengül, és ez lesz a magyar gazdaság valószínűsíthető idei növekedési lassulásának fő oka, ugyanakkor ezt a külső keresleti gyengülést is részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a kétszámjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet.
A Morgan Stanley hétfőn bemutatott új helyzetértékelése a magyar monetáris politikában nem valószínűsít jelentősebb szigorítást a robusztus növekedés és az ezt kísérő inflációs nyomás ellenére sem.
A ház szerint az elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a negyedévente megjelenő inflációs jelentések kiadásával egy időben bejelent valamelyes szigorítási intézkedéseket, de „egyáltalán nem lehet biztosra venni még ezt sem”.
Az elemzés szerint a Morgan Stanley londoni szakértői nemrégiben Budapesten jártak, és tájékozódó tárgyalásaik csak megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB nem fog sietni a monetáris politika normalizálásával, különösen akkor, ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem kezd szigorítási ciklusba a közeljövőben.
A cég szerint ebben a környezetben úgy tűnik, hogy a BUBOR ráta konvergenciája a 0,90 százalékos MNB-alapkamathoz legkorábban 2020 második felében valószínű, „hacsak nem még ennél is később”.
A Morgan Stanley elemzői közölték, hogy most már nem várják a 0,90 százalékos irányadó jegybanki kamat emelését az idén. A ház korábbi várakozása az volt, hogy az MNB 2020-ig 1,25 százalékra emeli alapkamatát.
