Az EBRD-jelentés is kiemelte, hogy a 4,9 százalékos tavalyi magyar GDP-növekedés fő hajtóereje a hazai kereslet volt. A bank hangsúlyozta azt is, hogy a közép-európai és a balti térségen belül a magyar gazdaságban nőtt a legnagyobb ütemben az állami és a magánszektorbeli beruházások értéke 2018-ban.
Az EBRD szerint a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete az idei évtől várhatóan gyengül, és ez lesz a magyar gazdaság valószínűsíthető idei növekedési lassulásának fő oka, ugyanakkor ezt a külső keresleti gyengülést is részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a kétszámjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet.
A Morgan Stanley hétfőn bemutatott új helyzetértékelése a magyar monetáris politikában nem valószínűsít jelentősebb szigorítást a robusztus növekedés és az ezt kísérő inflációs nyomás ellenére sem.
A ház szerint az elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a negyedévente megjelenő inflációs jelentések kiadásával egy időben bejelent valamelyes szigorítási intézkedéseket, de „egyáltalán nem lehet biztosra venni még ezt sem”.
Az elemzés szerint a Morgan Stanley londoni szakértői nemrégiben Budapesten jártak, és tájékozódó tárgyalásaik csak megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB nem fog sietni a monetáris politika normalizálásával, különösen akkor, ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem kezd szigorítási ciklusba a közeljövőben.
A cég szerint ebben a környezetben úgy tűnik, hogy a BUBOR ráta konvergenciája a 0,90 százalékos MNB-alapkamathoz legkorábban 2020 második felében valószínű, „hacsak nem még ennél is később”.
A Morgan Stanley elemzői közölték, hogy most már nem várják a 0,90 százalékos irányadó jegybanki kamat emelését az idén. A ház korábbi várakozása az volt, hogy az MNB 2020-ig 1,25 százalékra emeli alapkamatát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!