Továbbra is az európai minimálbér bevezetéséről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Dobrev Klára, ugyanakkor a korábbiakkal ellentétben már óvatosabban fogalmazott.
Ursula von der Leyen is cáfolja Gyurcsányné állításait
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője gyakorlatilag elismerte, hogy legfeljebb saját tervei között szerepel az európai minimálbér: arra kérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozza ki azt a módszertant, amellyel minden egyes uniós országban meg lehet állapítani, hogy mekkora a tisztességes megélhetéshez szükséges kötelező legkisebb kereset.
Gyurcsányné ugyanakkor néhány hete még magabiztosan állította, hogy már csak egy lépés választja el a közösséget az egységes minimálbérezés gyakorlatának kialakításától.
Az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen viszont következetesen cáfolja Dobrev Klárát: Brüsszel hallani sem akar a keresetek egységes, uniós módszertan szerinti kialakításáról, a minimálbér tagállami hatáskör marad.
Az Európai Bizottság következetesen azt várja a tagállamoktól, hogy háromoldalú szociális párbeszéd során alakítsák ki a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér összegét.
Megfelel hazánk az Európai Unió elvárásainak
Magyarországon évek óta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán dől el a kötelező legkisebb kereset sorsa,
a kormány ráadásul minden évben azt hangsúlyozza, hogy nem határoz a minimálbérről: amíg a munkaadók és a szakszervezetek nem jutnak egyezségre, nem változik az összeg.
A szociális párbeszéd intézményesült leépítéséről ugyanakkor rendszeresen beszámol a Gyurcsány családhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A háromoldalú egyeztetések hiányát annak ellenére hangoztatja Kordás László, a szakszervezeti konföderáció elnöke, a Gyurcsány-kormány egykori államtitkára, hogy maga is részt vesz az egyeztetéseken.
csak Néhány tagállam felel meg a minimálbér összegére vonatkozó ajánlásoknak
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelenleg is fogalmaz meg ajánlásokat a minimálbér összegének kialakításához.
Az ajánlásoknak csak néhány uniós tagállam felel meg, hazánk ráadásul nem áll messze ezek teljesítésétől.
Az ajánlások közül a leggyakrabban két módszert emlegetnek: az egyik szerint az átlagkereset hatvan százalékát kell elérnie a minimálbérnek, a másik módszer szerint pedig a mediánbér, vagyis a keresetek középértékének ötven–hatvan százalékát.
Mélyen hallgat a bérminimumról Dobrev
Dobrev arról ugyanakkor sosem beszél, hogy Magyarországon nagyon kevesen dolgoznak az idén bruttó 161 ezer forintos minimálbér összegéért.
Dobrev Klára a munkavállalókat ténylegesen érintő garantált bérminimumról sosem beszél
Fotó: Havran Zoltán
A kötelező legkisebb keresetűek közül a legtöbben a Magyarországon szintén meghatározott,
a középfokú végzettséghez kapcsolódó garantált bérminimum idén bruttó 210 600 forintos összegét kapják. Ez az összeg európai összehasonlításban már a középmezőnyben van.
Ha a minimálbér és a garantált bérminimum ezek súlyozott átlaga alapján egyetlen összeg lenne, az már a régió legmagasabbjának számítana.
A feketézés eszköze a valóságban a minimálbér
Korábban beszámoltunk róla, hogy
a hivatalosan minimálbérért foglalkoztatottak – a tavaly év végi adatok szerint mindössze kétszázötvenezer dolgozó – jellemzően zsebbe kapják keresetük további részét.
Ráadásul a járvány megjelenése óta vélhetően csökkent a fekete- és a szürkefoglalkoztatás, így a minimálbérért dolgozók száma is.
