Hosszas huzavona után aláírták ma a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről szóló megállapodást a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek többsége. A Magyar Szakszervezeti Szövetség – hasonlóan 2015-höz és 2018-hoz – ezúttal sem írta alá a legkisebb keresetűek béremeléséről szóló egyezséget.
februártól a minimálbér összege bruttó 167 400 forintra nő, míg a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintra emelkedik, ez mintegy négyszázalékos emelésnek felel meg
– jelentette be a megállapodás aláírását követően Bodó Sándor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára felidézte:
a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken, akkor a legkisebb keresetek automatikusan egy százalékkal tovább nőnek.
Így júliustól a minimálbér bruttó 169 ezer forintra, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedhet.
Februártól 164 700 forintra nő a minimálbér és 219 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum összege
Fotó: Teknős Miklós
A ma aláírt bérmegállapodást hosszas, nehéz egyeztetések előzték meg. A négyszázalékos emelés és az automatikus, további szocho mérsékléséhez kötött újabb, júliusi bérnövekedés elsőként a munkaadók és a szakszervezetek informális egyeztetésén merült fel, mint kompromisszumos megoldás.
A tárgyalások novemberi kezdetén a két oldal álláspontja nagyban eltért: a szakszervezetek tíz százalékkal növelték volna 2021-től a kötelező legkisebb béreket, míg a munkaadók nem emeltek volna. December végére ugyan mindkét oldal engedett, ugyanakkor a megállapodás nem jött létre, mivel a munkáltatók nem tértek el felfelé a legfeljebb háromszázalékos emeléstől, míg a szakszervezetek nem fogadták el az öt százaléknál alacsonyabb növekedést.
Februártól a minimálbér nettó összege 111 300 lesz, júliustól 112 400 forintra nőhet, a bérminimum nettó 145 600 forintra emelkedik, míg a második fél évtől 147 ezer forint lehet a kézhez kapott összeg.
Az Európai Unió elvárásai szerint zajlott az egyeztetés
A kormány a tárgyalások kezdetétől azt hangsúlyozta, hogy a szociális partnereknek kell megegyezniük, ezért közvetítőszerepet vállalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében zajló egyeztetéseken. A kormánynak ez a hozzáállása egybecseng az Európai Unió elvárásaival: a munkaadóknak és a szakszervezeteknek kell kollektív alkut kötniük. Részben ennek hatására eddig példátlanul a tavalyi év utolsó napjáig sem született megállapodás, így januártól nem emelkedtek a minimálbérek.
Az év eleji egyeztetések során a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatára a VKF napirendjére vette a most elfogadott emelést és a megállapodásba foglalt egyéb pontokat. Palkovics Imre, a konföderáció elnöke akkor a Magyar Nemzetnek világossá tette: amennyiben nem mennek bele a szakszervezetek a kompromisszumos munkaadói javaslatba, fennáll annak a kockázata, hogy 2021-ben is a 2020-as minimálbérek maradnak érvényben. Ebben az esetben pedig a legalacsonyabb keresetűek és a szociális juttatásokból élők jövedelmének vásárlóértéke csökkent volna.
A Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek írta alá a kompromisszumos alkut, a baloldalhoz köthető Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyanakkor nem ment bele a megállapodásba. A munkaadói oldal mindhárom képviselete – a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Áfeosz–Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége – elfogadta a megállapodást.
