Magyarország népszerűbb turistacélpont, mint valaha

Noha csak hetek múlva jelennek meg a nyári időszakról szóló hivatalos utasforgalmi adatok, a piaci szereplők elsőként a Magyar Nemzetnek értékelték a nyaralási főszezon tapasztalatait. Körképünkből kiderül: elégedettek a húzóágazat szolgáltatói az idei nyár mérlegével, amikor újabb csúcsokat ért el a külföldi turisták érdeklődése Magyarország iránt, a szeszélyes nyári időjárás ellenére pedig a belföldi turizmusban is bővülést mértek az ország valamennyi régiójában. Azaz útra keltek a magyarok a nyáron: a múlt évvel összevetve sokkal több kisgyermekes család, baráti társaság és nyugdíjas vendég fordult meg a szállodáktól a kempingekig a vízpartok, a fürdők és strandok környékén, valamint a turisztikailag vonzó térségekben.

Szelfizők a Balatonnál. A tó és Budapest még mindig a legvonzóbb a külföldi és a hazai utazók körében is Fotó: Bach Máté

Noha a végleges vendégforgalmi adatokat még nem ismerjük a nyári hónapokról, az már látható, hogy rendkívül erős szezont zárt a hazai turizmus – közölte a Magyar Nemzettel Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója kiemelte: magas vendégszámot realizáltak a szálláshelyek, s a vízparti üdülőkörzetek mellett az ismertebb turisztikai térségek képviselői is nagy szezonális látogatottságról számoltak be.

– Az augusztus évek óta a legerősebb turisztikai hónap a Balatonnál és a kiemelt úti célok esetében, szerencse kellett ahhoz, hogy a nyár utolsó hónapjában valaki még szabad szobát találjon. Tele voltak a szálláshelyek, a fürdők, az éttermek, a strandok, és számos rendezvény, sportesemény fűtötte az egész nyári szezont – mondta Guller Zoltán. Hangsúlyozta: az a céljuk, hogy új szezonokat is nyissanak, vagyis ösztönözzék a belföldi utazókat hazánk őszi arcának felfedezésére. – A turizmusban, amely a nemzetgazdaság húzóágazata, az uniós átlagot meghaladó, tízszázalékos növekedés várható az év végéig – szögezte le a vezérigazgató.

Budapest és Balaton

Egyértelmű, hogy a belföldi és a külföldi vendégek körében egyaránt Budapest és a Balaton a legkedveltebb úti cél. Az első hat hónapban nőtt a Balatonnál a vendégforgalom, ami többek között annak köszönhető, hogy a térségben 2016 óta százmilliárdos nagyságrendben zajlottak, zajlanak fejlesztések.

Ebben az évben országszerte csaknem ezer turisztikai beruházás valósul meg, szálláshelyek, strandok, látványosságok és infrastruktúra. Ismert, 2030-ig soha nem látott mértékű támogatást ítélt oda a jelenlegi kormány turisztikai fejlesztésekre országszerte, amelyek a következő évtizedben összesen 828 milliárd forint hazai és uniós forrásból valósulnak meg. – A tavalyi 55 fizetős balatoni strand után idén nyárra harminc szabadstrand újult meg, de fejlesztettük a Tisza-tónál és a Dunakanyarban lévőket is, hogy magasabb minőséget biztosító szolgáltatások fogadják a strandolókat – mondta Guller Zoltán.

A vezérigazgató kiemelte, Magyarország népszerűbb külföldön, mint valaha, ráadásul évről évre egyre több nemzetközi sporteseménynek és nagy rendezvénynek ad otthont. – Szintén örvendetes, hogy ebben az évben turistaként mi, magyarok jóval többet költöttünk itthon, mint egy évvel ezelőtt. Az általános fejlődéshez nagyban hozzájárulnak az összehangolt kormányzati intézkedések, többek között az ágazatot érintő áfacsökkentések és a Szép-kártya is – húzta alá az MTÜ vezetője.

Fotó a Parlamenttel. Nincs olyan külföldi, akit ne nyűgözne le a fővárosi Duna-partról nyíló látvány
Fotó: Bach Máté

Előszezoni döntések

Az utószezon még tart, de az már látszik, hogy ebben az évben mérsékelten nőtt a külföldre utazó magyarok száma – mondta lapunknak a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judittól megtudtuk: március végén az elmúlt éveket messze túlszárnyaló előfoglalási időszak zárult az utazási irodák által kínált nyaralásoknál, idén sokan már jó előre megtervezték a nyári pihenésüket, és már tavasz végén előre befizették vagy lefoglalták a külföldi utat. Különösen a családdal utazók tudták nagyon jól kihasználni azt, hogy az előszezonban jelentős kedvezményekkel, a főszezoni árnál akár harminc százalékkal olcsóbban juthattak hozzá a külföldi utakhoz.

A nyári hónapokban mérséklődtek a határon túlra szóló útfoglalások, amit a szakember a forint gyengülésével magyarázott. Több utas ugyanis feltehetően úgy gondolta, hogy a gyenge forint miatt a helyszínen drágábban jönne ki a nyaralása.

– Azok, akik utazási irodában fizették be útjukat, jól jártak, mivel az irodák átvállalták az árfolyamváltozásból adódó veszteségeket – jegyezte meg. Nagyon népszerű úti cél volt Törökország, de Görögországot, főleg a görög szigeteket is sokan keresték. Az egyiptomi és a tunéziai nyaralóhelyek kínálata idén tovább nőtt, és bár voltak erősen telített időszakok, a nyár nagy részében igen kedvező áron lehetett helyet találni ebbe a két országba.

Olaszország és Horvátország szintén népszerű volt, ezekbe az országokba jellemzően több honfitársunk közvetlenül foglalt szállást, mert a viszonylagos közelség miatt gyakori az egyéni utazás. Spanyolország esetében pedig a Kanári-szigetekre, a Costa Bravára és az andalúziai tengerpartra utaztak leginkább honfitársaink. Kedvelt volt Bulgária is, ahol elsősorban az árakra érzékenyebb, de a jó ár-érték arányú külföldi nyaralást kereső utazóközönség fordult meg.

Emellett Albánia is egyre kapósabb, viszont az országba szervezett nyaralócsomagok viszonylag kisebb kínálata miatt elég gyorsan, már a szezon elején elfogyott a lekötött helyek jelentős része.

Szelfizők a Balatonnál. A tó és Budapest még mindig a legvonzóbb a külföldi és a hazai utazók körében is
Fotó: Bach Máté

Telt ház mindenhol

A szezon értékelésében Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy összességében minden kategóriában nőtt a belföldi szálláspiac forgalma a kempingektől kezdve a magánszálláshelyeken át a luxushotelekig. Mint mondta, friss régiós jelentések szerint országszerte valamennyi szolgáltató érzékelte forgalmán, hogy fokozódott a külföldi érdeklődés, valamint azt, hogy a lakosság nagyobb része engedhette meg magának a belföldi, nemritkán a fővárosi szállodai pihenést.

– Nagyon eredményes szezont zártunk, több térségben tovább nőtt a vendégek száma, és kedvező újdonság, hogy ezen a nyáron sokkal több volt a belföldi turista a szállodákban. A magyarok hihetetlen mértékben költekeztek a Szép-kártyákról, a 2018-as nyárhoz viszonyítva hatvan százalékkal nőtt a kártyaforgalom – mondta. Különösen elégedettek a balatoniak, továbbá a hollókőiek és a hajdúszoboszlóiak, a nyugati régióban pedig a fürdővárosok környékén lévő szálláshelyek zártak kiemelkedő szezont.

Flesch Tamás arról is beszélt, hogy az időjárás miatt idén a júliusi belföldi turizmus kicsit gyengélkedett, amit azonban az augusztusi nyár bőven kompenzált. – Hagyományosan az augusztus a nyaralások fő hónapja, a fővárosban is telt ház volt. A vendéglátóipar is nagyon jó forgalmat bonyolított – összegezte. A legtöbb külföldi vendég az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból érkezett, erős küldőpiacként tartotta magát Németország, továbbá sokan jöttek a környező országokból (csehek, románok, lengyelek, ukránok). Növekszik a távol-keleti országokból érkezők száma, és Dél-Korea mellett Indiából is fokozódik a magyar főváros beutazó turizmusa.

Kempingek reneszánsza

A kerékpárutak, túraútvonalak, vendégközpontú élménycentrumok kiépülésével reneszánszukat élik a kempingek nemcsak a Balaton környékén, hanem országszerte, a több száz magán- és önkormányzati üzemeltetésű egységben. A folyamatos fejlesztésekkel a modernizált szabadtéri szálláshelyeken a korábbiaknál jóval több kisgyermekes fiatal pár, nagyszülőkkel kiegészülő magyar család vendégeskedett. Kisgyörgy Borbála, a Magyar Kempingszövetség elnöke lapunknak úgy foglalta össze a nyári tapasztalatokat: jó úton haladnak afelé, hogy ez a piac is főként a belföldi vendégforgalom által növekedjen, amiben a Szép-kártyának is nagy szerepe van.

– A magyarok aránya nő a külföldiekhez képest a kempingekben, nem csupán a Balatonnál, hanem a hegyvidékeken vagy az Alföldön – fejtette ki az elnök, megjegyezve, hogy a kempingezési szokások átalakultak. Újabban egyre többen lakóautót vesznek igénybe a túrázáshoz, ami mobilisabb és önállóbb megoldás, rövidebb tartózkodási időt jelent, de kevésbé személyes, mint a hagyományos sátoros kempingezés.

– Nagy szükség lenne átfogó fejlesztésekre annak érdekében, hogy követve a folyamatokat, bekapcsolódhassunk a lakóautók számára kiépített megállóhelyek európai hálózatába – jegyezte meg Kisgyörgy Borbála.

Páratlan fürdőkínálat

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. által kezelt 13 fővárosi gyógyfürdő és strand látogatottsága is nőtt. Nyáron az előző évi szezonhoz viszonyítva háromszázalékos a bővülés, noha a változékony időjárás és az ünnepek körüli hosszabb pihenőidők eloszlása befolyásolta a vizes egységek havi látogatottságát. Czinege Szilvia, a BGYH Zrt. értékesítési és marketingigazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a gyengébb májusi forgalom után júniusban kimagasló eredményt értek el a strandok és a fürdők Budapesten.

– Az egyik legkiemelkedőbb hétvége a júniusi pünkösdi hétvége volt, amikor több mint nyolcvanezer vendéget fogadtunk. Éves összevetésben több mint ötvenszázalékos volt a forgalombővülés – jelezte. Júliusban gyengébb volt a forgalom a fedett részekkel nem rendelkező strandokon, a hullámzó tendenciák ellenére azonban a teljes szezon alatt elért forgalomnövekedést az állandó vendégkör és a fejlesztések mégis garantálták. Az idén ugyanis a Dagály strand újra fogadta a látogatókat, megújult a Csillaghegyi fürdő, és a Pesterzsébeti Gyógyfürdő megnyitása is jó irányba terelte a mérleget.

– Augusztus volt a legerősebb, amikor öt százalékkal többen vették igénybe a fővárosi fürdő- és strandszolgáltatásokat. Strandjainkon (Dagály, Csillaghegy, Palatinus, Paskál, Pesterzsébet, Római és Pünkösdfürdő) összességében 150 ezerrel több vendéget fogadtunk az idei szezonban – mondta Czinege Szilvia.

A külföldiek körében hosszú évek óta nagy híre van a budapesti fürdőknek, nem csak nyáron keresik a történelmi műemlék fürdőket. Czinege Szilvia úgy fogalmazott, nincs még egy olyan főváros a világon, mint Budapest, ahol ennyi működő történelmi műemlék fürdő üzemelne. Ez hatalmas vonzerő nemzetközi viszonylatban.

– A külföldiek a Széchenyi és a Gellért fürdőt látogatják leginkább, ezekben a napijegyet vásárlók kilencven százaléka külföldi. Az összes fürdőben főként az angol, az amerikai, a spanyol, az olasz és a kínai turisták fordulnak meg, de nagyon növekszik a Koreából érkezők száma. A többi egységünkben – mint a Rudas, a Király, a Lukács fürdő – jelentős a külföldi látogatottság, és az idén százéves Palatinus is nagyon népszerű volt – ismertette Czinege Szilvia. Emellett a korábbi évekhez viszonyítva érezhetően nőtt a magyar fürdőzők aránya a fővárosban.